Tállai András tájékoztatása szerint míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy például bizonyos extra szolgáltatások - több tornaterem vagy uszoda - területén az önkormányzatok mozgásteret kaphatnak majd.

Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbetegellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz. Helyi önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés, valamint a sport és a kultúra területe - így például a kulturális örökség helyi védelme, a közgyűjtemények védelme, a színházak fenntartása - is.

A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat - mondta a belügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a helyi adóügyek az önkormányzatoknál maradnak. Utóbbiakról szólva leszögezte, nagyobb szabadságuk lesz az önkormányzatoknak, nagyobb kivetési jogot fognak kapni, az alapelőírás viszont továbbra is az lesz, hogy az önkormányzatok nem vethetnek ki olyan adót, amelyet az állam egyszer már kivetett.

A kormány úgy döntött, támogatja, hogy a jövőben feladatfinanszírozási rendszer jöjjön létre az önkormányzatok területén, vagyis a helyhatóságoknak az állam által, illetve törvényben, jogszabályban biztosított, valamint az önként vállalt feladatokra forrással kell rendelkezniük. Így nem vállalhatnának olyan feladatokat, amelyekkel kapcsolatosan nem tudják, miből finanszírozzák - közölte, hozzátéve, hogy emiatt egy erősebb kontrollra lesz szükség.

Nem marad település hivatal nélkül

Kijelentette: a szerdai kormányülésen elfogadott 16 pontos határozat kimondja, hogy minden helyi közösséget megillet az önkormányzás joga lélekszámtól függetlenül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tervek szerint felállnának közös önkormányzati hivatalok a majdan létrejövő járásokon belül. Ezek a közös hivatalok szerveznék és szolgálnák ki az önkormányzatok, a képviselő-testületek munkáját.

"Ez nem jelentheti azt, hogy egyetlen település is hivatal, illetve ügyintézői szolgálat nélkül marad" - húzta alá, majd kifejtette: mindez azt jelentené, hogy nem lesz minden településen hivatalvezető - a mostani megfogalmazás szerint jegyző -, hanem közös hivatalok, a mostanihoz hasonló körjegyzőségek jönnek létre.

A kormány erősíteni kívánja a polgármesterek legitimitását, s ennek megfelelően a hivatalvezetők a munkáltatói jogok tekintetében a polgármesterekhez tartoznak majd, vagyis ők nevezhetik ki, illetve menthetik fel a vezetőket. Jelenleg ez a testület jogköre a jegyzőket érintően. Újdonság az is, hogy ha kétszer egymás után nem határozatképes a képviselő-testület, akkor a polgármester - a rendeletalkotást kivéve - határozatokat hozhat majd a település működőképessége érdekében - ismertette, megjegyezve ugyanakkor, hogy erre csak testületi felhatalmazás birtokában lenne lehetőség.

Tállai András elmondta, szeretnének egy olyan informatikai rendszert kidolgozni, amely lefedné például a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi szisztémáját.

Változás várható a jövőben alapvetően területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatok összetételében is, amelyeknek a megye területén található járások székhelyeinek polgármesterei automatikusan tagjai lennének, a fennmaradó helyekre pedig - a mostanihoz hasonló - pártlistás szavazás alapján kerülnének be képviselők.

Nem lesznek megyei jogú városok

Mindez egyben azzal is jár - folytatta -, hogy a jelenlegi megyei jogú városoknak az ilyen jellegű státusza megszűnik, és a megyei önkormányzat, azaz a megye részévé válnak, ma ugyanis a megyei jogúság egyebek mellett azt is jelenti, hogy nem szavazhatnak a megyei önkormányzat tagjaira.

A tájékoztatón a kormányzati kommunikációs államtitkár kérdésre válaszolva megjegyezte, Budapesttel kapcsolatos kérdésekkel egyelőre nem foglalkozott a kormány, álláspontja szerint ugyanis a fővárosi önkormányzati rendszer kérdéseit először a kerületeknek, a Fővárosi Közgyűlésnek, a főpolgármesternek, a Budapesti Önkormányzati Szövetségnek kell egymás között egyeztetnie.

Intézményfenntartásért nem fognak felelni 2012-től a megyei önkormányzatok. A regionális fejlesztési tanácsok jövőbeni szerepe még nem tisztázott.

Az önkormányzati adósság ügyében Tállai András közölte: az új alaptörvény hatályba lépésével egy erősebb ellenőrzés, engedélyezés lesz szükséges a hitelfelvételhez. A megyék konszolidációját firtató felvetésre azt mondta, elvi elgondolás született arról, hogy a megyei önkormányzatok adósságát esetleg átvállalja az állam.

Tállai András kiemelte, minden önkormányzati érdekszövetséggel egyeztetett a belügyi tárca.

A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé. Az új önkormányzati törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak - közölte, megjegyezve, hogy egyéb átmeneti rendelkezések is lehetségesek például az oktatás területén. Az önkormányzatok szervezetére vonatkozó változások a következő helyhatósági választással lépnének hatályba.