Az emberi méltóság védelméről, a gyűlöletbeszéd tilalmáról, valamint a kiskorúak védelméről szóló egyes alapjogi minimumszabályok péntektől a nyomtatott és az internetes sajtóra is alkalmazhatóak - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője.

Kiricsi Karola a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvények most életbe lépő rendelkezéseivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a jogszabályok tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó tartalmi szabályokat nem írnak elő az írott sajtó számára, csak egyes kirívóan sértő tartalmak megjelentetésétől való tartózkodási kötelezettséget fogalmaznak meg, azt is szűk körben, az alapjogokat védő minimumszabályok formájában. Arra vonatkozóan, hogy e szabályok alapján mi számíthat sértő tartalomnak, a korábbi elektronikus médiát érintő bírósági és ORTT-s gyakorlat lesz irányadó.

Sajtóban megjelent hírekre reagálva elmondta: korábban sok félreértés övezte a médiatörvényt, de remélik, hogy ezek jó részét sikerült megválaszolni, nem tartoznak például a blogok, a fórumozás és a kommentek a médiatörvény hatálya alá, mert a médiatörvény a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkoznak - és az említettek nem tartoznak ezen kategóriákba.

A sajtóra vonatkozó tartalmi előírások összesen hat területre vonatkoznak, ezek az emberi méltóság tiszteletben tartása, a kiskorúak védelme, az alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tilalma, a magánszféra védelme, s egyes reklámkorlátozások - sorolta.

A szóvivő hangsúlyozta: a médiatanács célja, hogy a jogszabályok betartását a szakmai szervezetek maguk ellenőrizzék, és ne a tanács tegye azt. A médiatörvény erre a társszabályozás intézményének bevezetésével ad lehetőséget. A tanács erre vonatkozó közigazgatási szerződést kötött már az Index és Origo internetes portálokat is magában foglaló Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével, de más szervezetekkel is tárgyal, köztük a lapkiadókat, reklámozókat és az elektronikus médiumokat képviselő szervezetekkel is.

Kiricsi Karola hozzátette: a társszabályozó szervezet által kiszabható legsúlyosabb büntetés a "nyilvánosságszankció", azaz arra kötelezheti a jogsértő tartalmat, például egy emberi méltóságot sértő fényképet megjelentető médiumot, hogy a lap ugyanazon helyén, ugyanakkora terjedelemben kérjen bocsánatot az etikátlanságért. A szóvivő példaként említette Fehér Miklós futballista esetét, akiről haláltusáját ábrázoló fotót jelentetett meg címlapján egy bulvárlap.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az írott sajtóra vonatkozó szabályozás a tartalmi elemek mellett igazgatásiakat is megfogalmaz, a már létező nyomtatott vagy internetes sajtóorgánumoknak június 30-áig kellett regisztráltatniuk magukat. Az internetes médiumoknak ezt az NMHH-nál kellett megtenniük, míg a nyomtatott sajtótermékeket - ahogyan eddig is - az év végéig még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal veszi nyilvántartásba. Jövőre ezt a feladatot is az NMHH látja majd el - tette hozzá.

Kiricsi Karola ezzel kapcsolatban azt közölte: ezernél is több online oldal jelentkezett a hatóságnál, amely kérelmek közül eddig több mint hatszázat dolgozott fel a hivatal, a továbbiak feldolgozása folyamatban van. Kérdésre válaszolva elmondta: a regisztrációra azért van szükség, mert a törvény írja elő a nyilvántartási kötelezettséget, de a regisztráció hiánya a működés megkezdésének nem feltétele.

Ugyancsak csütörtökig lehetett a közösségi médiaszolgáltatás kategóriájába sorolást kezdeményezniük a médiatanácsnál azoknak, akik a korábbi, rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a nonprofit és a közműsor-szolgáltató kategóriába tartoztak - hívta fel a figyelmet egy másik változásra a szóvivő.

A korábbi kategóriák közül kettő megváltozott, a nonprofit és közműsor-szolgáltató helyébe a médiatörvény a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját állította, a kereskedelmi kategória azonban változatlan maradt. A nonprofit, közműsor-szolgáltató és a közösségi kategóriákban közös, hogy az ide soroltak a szűkös erőforrást jelentő, állami tulajdonban lévő frekvenciát térítésmentesen használják, a médiatörvény azonban módosította a kritériumokat, szigorúbb közszolgálati kötelezettségeket írva elő.

Kiricsi Karola elmondta: a közösségi médiaszolgáltatóknak műsoruk kétharmadában közszolgálati céloknak megfelelő tartalmakat kell közölniük, és legfeljebb óránként hatpercnyi reklámot sugározhatnak, szemben a kereskedelmiekkel, amelyek tizenkét percnyit. Ezen médiaszolgáltatóknak óránként két percet fenn kell tartaniuk közérdekű közlemények közlésére, és zenei műsoraikban a kereskedelmiekre meghatározott 35 százalékos kvótához képest több, legalább 50 százalékban magyar zenét kell sugározniuk.