A kutatók 29 országból 17-ben tették fel azt a kérdést, hogy egy jobb állás reményében hajlandóak lennének-e más országban munkát vállalni. A megkérdezett munkaerő több mint egynegyede válaszolt igennel.

Főleg a fiatal, képzett alkalmazottak azok, akik leginkább hajlandóak váltani. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik (32 százalék), a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni egy jobb állás reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az agyelszívás kockázata, amely jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozó alkalmazottak egyharmada is hajlandó külföld felé tekinteni, pedig ezt a szektort sok ország a fellendülés kulcsaként kezeli" - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Latin-Amerika a legérintettebb

Nem meglepő módon az eredmények azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalást tekintve Közép- és Dél-Amerika tűnik a legerősebben érintettnek a felmért piacok közül. Ez a tendencia messze nem csak a fejlődő piacokra korlátozódik.

Az Egyesült Államokat és Kanadát hagyományosan olyan országnak tartják, ahol az emberek nem érdeklődnek a külföldi élet iránt. Ezzel szemben a kutatás kimutatta, hogy a két ország munkaerejének egyötöde kész másik országba költözni azért, hogy jobb állást találjon.

Fordulópont előtt?

A jobb állás reményében külföldre költözési hajlandóságról megkérdezett 17 ország közül az élmezőnyében szerepel még Törökország (harmadik helyen) és Magyarország (hetedik helyen) is.

Magyarországon a munkavállalók 30 százaléka egy éven belül szeretné elhagyni a jelenlegi munkahelyét. Huszonöt százalékuk rögtön felmondana, ha egy jobb munkalehetőség adódna számára. Utóbbi inkább a fiatalokra, a vevőszolgálat és a kereskedelem területén dolgozókra, valamint a kevesebb, mint egy éve az adott cégnél alkalmazásban lévőkre jellemző.

Magyarországon a külföldi munkavállalási hajlandóságot két nagy tényező határozza meg. Az egyik egyéni faktor, mint az életkor és a végzettség, a másik pedig a jelenlegi munkahelyhez kapcsolható. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább mobilnak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek tekinthetőek, valamint azok, akik kevésbé kötődnek a munkahelyükhöz, vagyis két évnél rövidebb időt töltöttek el ott, és olyan multinacionális vállalatnál dolgoznak, amelynek legalább még tíz másik országban van leányvállalata. Szektorokat vizsgálva leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozók lennének hajlandóak más országban dolgozni.

"A vélemények ellenére az eddigi gyakorlat szerint a magyar munkaerő nem ennyire mobil. A munkavállalók nem szívesen váltanak munkahelyet, de lehet, hogy egyfajta fordulópont előtt állunk" - mondta Bacher János.

A migráció a vállalatokat is érinti

A határokon átívelő agyelszívásra nemcsak az országoknak, hanem a vállalatoknak is figyelniük kell, mert a munkaerő több mint egynegyede szándékozik elhagyni munkaadóját az elkövetkező tizenkét hónapban.

Közülük minden harmadik munkavállaló már aktívan keres új állást, és minden ötödik tervezi ezt a következő hat hónapban. Az alkalmazottak csak nyolc százaléka várna addig, amíg a gazdaság állapota biztonságosabb lesz.

Globalizált és átalakuló munkaerőpiac

Az eredmények rámutatnak, hogy sok országban mennyire átalakulóban van a munkaerőpiac, ami egyben globalizálttá is vált.

Sok munkavállaló számára a más országba költözés semmivel sem ijesztőbb, mint a más vállalathoz történő átszerződés. Azoknak a vállalatoknak, amelyek szeretnék alkalmazni, elkötelezni és megtartani a legjobb munkaerőt, versenyezniük kell, és nemcsak saját piacukon lévő vetélytársaikkal, hanem a világon mindenkivel.

"A multinacionális szervezetekben dolgozó munkavállalók esetében a legvalószínűbb, hogy máshol keresnek munkát. Ez arra utal, hogy az alkalmazottak külföldi munkavállalásának engedélyezése nem csak kiváltság, hanem értékes megtartó eszköz is" - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.