Infostart.hu
eur:
373.05
usd:
340.03
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Agyelszívás: a fiatalok és a magasan képzettek vágynak külföldre

A globális recesszióból most felépülőben lévő országok munkaerő-piaci "szellemvárosokká" válhatnak, mivel az alkalmazottak több mint egynegyede azt állítja, hogy hajlandó külföldre költözni egy jobb állás reményében - derül ki a GfK Custom Research Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérésből. Magyarországon a leginkább a fiatalok és a magasan képzettek hajlandóak más országban dolgozni. Főként az építő- és a feldolgozóiparban dolgozók érdeklődnek a határon túli munkavállalás iránt.

A kutatók 29 országból 17-ben tették fel azt a kérdést, hogy egy jobb állás reményében hajlandóak lennének-e más országban munkát vállalni. A megkérdezett munkaerő több mint egynegyede válaszolt igennel.

Főleg a fiatal, képzett alkalmazottak azok, akik leginkább hajlandóak váltani. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik (32 százalék), a PhD-vel rendelkezőknek pedig 37 százaléka hajlandó más országba költözni egy jobb állás reményében. Ez az adat a középfokú végzettségűek körében csak 22 százalék.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az agyelszívás kockázata, amely jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozó alkalmazottak egyharmada is hajlandó külföld felé tekinteni, pedig ezt a szektort sok ország a fellendülés kulcsaként kezeli" - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Latin-Amerika a legérintettebb

Nem meglepő módon az eredmények azt mutatják, hogy a külföldi munkavállalást tekintve Közép- és Dél-Amerika tűnik a legerősebben érintettnek a felmért piacok közül. Ez a tendencia messze nem csak a fejlődő piacokra korlátozódik.

Az Egyesült Államokat és Kanadát hagyományosan olyan országnak tartják, ahol az emberek nem érdeklődnek a külföldi élet iránt. Ezzel szemben a kutatás kimutatta, hogy a két ország munkaerejének egyötöde kész másik országba költözni azért, hogy jobb állást találjon.

Fordulópont előtt?


A jobb állás reményében külföldre költözési hajlandóságról megkérdezett 17 ország közül az élmezőnyében szerepel még Törökország (harmadik helyen) és Magyarország (hetedik helyen) is.

Magyarországon a munkavállalók 30 százaléka egy éven belül szeretné elhagyni a jelenlegi munkahelyét. Huszonöt százalékuk rögtön felmondana, ha egy jobb munkalehetőség adódna számára. Utóbbi inkább a fiatalokra, a vevőszolgálat és a kereskedelem területén dolgozókra, valamint a kevesebb, mint egy éve az adott cégnél alkalmazásban lévőkre jellemző.

Magyarországon a külföldi munkavállalási hajlandóságot két nagy tényező határozza meg. Az egyik egyéni faktor, mint az életkor és a végzettség, a másik pedig a jelenlegi munkahelyhez kapcsolható. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább mobilnak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek tekinthetőek, valamint azok, akik kevésbé kötődnek a munkahelyükhöz, vagyis két évnél rövidebb időt töltöttek el ott, és olyan multinacionális vállalatnál dolgoznak, amelynek legalább még tíz másik országban van leányvállalata. Szektorokat vizsgálva leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozók lennének hajlandóak más országban dolgozni.

"A vélemények ellenére az eddigi gyakorlat szerint a magyar munkaerő nem ennyire mobil. A munkavállalók nem szívesen váltanak munkahelyet, de lehet, hogy egyfajta fordulópont előtt állunk" - mondta Bacher János.

A migráció a vállalatokat is érinti


A határokon átívelő agyelszívásra nemcsak az országoknak, hanem a vállalatoknak is figyelniük kell, mert a munkaerő több mint egynegyede szándékozik elhagyni munkaadóját az elkövetkező tizenkét hónapban.

Közülük minden harmadik munkavállaló már aktívan keres új állást, és minden ötödik tervezi ezt a következő hat hónapban. Az alkalmazottak csak nyolc százaléka várna addig, amíg a gazdaság állapota biztonságosabb lesz.

Globalizált és átalakuló munkaerőpiac

Az eredmények rámutatnak, hogy sok országban mennyire átalakulóban van a munkaerőpiac, ami egyben globalizálttá is vált.

Sok munkavállaló számára a más országba költözés semmivel sem ijesztőbb, mint a más vállalathoz történő átszerződés. Azoknak a vállalatoknak, amelyek szeretnék alkalmazni, elkötelezni és megtartani a legjobb munkaerőt, versenyezniük kell, és nemcsak saját piacukon lévő vetélytársaikkal, hanem a világon mindenkivel.

"A multinacionális szervezetekben dolgozó munkavállalók esetében a legvalószínűbb, hogy máshol keresnek munkát. Ez arra utal, hogy az alkalmazottak külföldi munkavállalásának engedélyezése nem csak kiváltság, hanem értékes megtartó eszköz is" - mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×