Az LMP újra Lehoczkyné Kollonay Csillát, a Közép Európai Egyetem és az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetőjét és Bándi Gyulát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát jelöli alkotmánybírónak - jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András, a párt frakcióvezetője.

Az LMP tavaly már alkotmánybírónak jelölte ezt a két jogászt, illetve Tóth Mihály büntetőjogászt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőeljárás-jogi és Kriminalisztikai Tanszékének és a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetőjét. Akkor az Alkotmánybíróságba a kormányoldal által javasolt Bihari Mihály volt Ab-elnököt és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét választották be.

A frakcióvezető jelezte, hogy az alkotmánybírákat jelöli eseti bizottságnál péntek délig leadták a két nevet.

A politikus közölte: részt vesznek a jelölési eljárásban, annak ellenére, hogy a "Fidesz komédiát csinál lassan a teljes parlamentáris eljárásrendből". Indoklásként hozzátette, éppen a Fidesz jelszava volt 1988-89-ben, "hogy tegyünk úgy mintha jogállamban élnénk", ezért nem próbálnak nem tudomást venni arról, hogy "a Fidesz, egészen pontosan a kétharmados többséggel rendelkező miniszterelnök csúfot űz a parlamentáris demokráciából".

Alkotmánybírósághoz fordult az LMP

Az LMP közben az Alkotmánybírósághoz fordul, mert az Országos Választási Bizottság (OVB) elutasított kilenc, általuk benyújtott népszavazási kérdést. Karácsony Gergely, a párt politikusa hozzátette, egyúttal újra beadják az átfogalmazott kérdéseket is.

Karácsony Gergely az elutasító döntéseket ahhoz a vicchez hasonlította, amikor az is baj, ha van sapka a nyuszikán, az is, ha nincs. Ezt azzal magyarázta, hogy az indoklás szerint bizonyos kérdésekben a költségvetési vonzatot, más esetekben pedig "a túlságosan bonyolult vagy a túlságosan egyszerű fogalmazást tették szóvá".
A képviselő hangot adott annak a sejtésének, hogy "felfedezhető valamifajta politikai motiváció a döntések mögött".

Kérdésre válaszolva azt felelte, hogy az érintett három politikus az Alkotmánybírósághoz fordul, de újrafogalmazott kérdéseik benyújtásával nem várják meg az Alkotmánybíróság döntését, mert szeretnék a folyamatot felgyorsítani. "Azt gondolom, lesz Magyarországon népszavazás az LMP kérdéseiről. Nem idén, de jövőre egészen biztosan" - jelentette ki a politikus.