2001-ben kezdett növekedni a GDP-arányos államadósság, a jóléti kiadások jelentős emelkedése miatt - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök az Országgyűlés államadósság növekedését vizsgáló országgyűlési albizottság előtti meghallgatásán.

Hozzátette: a többi között szerepe volt ebben a 2000-es évek első felében kezdett autópálya-beruházásoknak, amelyekbe Magyarország a legtöbb uniós tagállamtól eltérően a csatlakozás előtt, uniós pénz nélkül fogott bele.

A volt kormányfő úgy vélte, hogy több egymást követő kormány egymásra rakódott hibái vezettek ahhoz, hogy 2002. és 2010. között 53 százalékról 82 százalékra nőtt Magyarország GDP-arányos államadóssága. Miközben a kiadásaink nőttek, a gazdaság növekedése fokozatosan lassult, így Magyarország a válság küszöbére 70 százalék körüli államadóssággal érkezett, annak ellenére, hogy 2006-ban jelentős kiigazítás kezdődött. Ám azt elismerte a volt kormányfő, hogy az akkori kiigazítás nélkül kezelhetetlen lett volna a válság.

Azt, hogy miniszterelnöksége alatt, 2009. április 14-e és 2010. május 29-e között miért emelkedett 14 százalékkal az államadósság, Bajnai Gordon a válság hatásaival és a kiigazítással magyarázta, ám hangsúlyozta: kormánya megállította az adósság növekedését. Amit vállaltak, azt elvégezték, Magyarországot jobb helyzetben adták át, mint ahogy átvették.

Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke, a miniszterelnök szóvivője hozzászólásában a Bermuda-háromszög rejtélyéhez hasonlította az államadósság növekedésének okait, hiszen az albizottság eddigi meghallgatásai alapján a Bajnai-kormányt megelőző pénzügyminiszterek Oszkó Péterre, a Fidesz kormányt megelőző utolsó tárcavezető pedig a korábbi miniszterekre mutogatott.

A meghallgatást követően a politikus úgy látta: ha a Bajnai-kormány valóban megállította az államadósság növekedését, és korábbi meghallgatása alapján Medgyessy Péter volt miniszterelnök sem járult hozzá, az csak egyet jelenthet: Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt emelkedett drasztikusan az államadósság.

Erre reagálva Bajnai Gordon közölte: nem tartaná tisztességesnek, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy minden felelősséget a Gyurcsány-kormányra hárít, hiszen a GDP-arányos államadósság a Bajnai-kormány alatt is nőtt 14 százalékkal, ám intézkedéseik 80 százalék körüli szinten megállították növekedését.

Gyurcsány Ferencet egyébként június 17-én, egy nappal az MSZP-kongresszus előtt hallgatja meg a bizottság.