Az államtitkár - aki az előző napi svájci meghallgatáson részt vevő magyar delegációt vezette - úgy értékelte: Magyarország komoly elismerést kapott a világ legjelentősebb emberi jogi fórumának átfogó vizsgálatában, hiszen Magyarországon olyan intézmények működnek, amelyek garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását.

Kifejtette, hogy ezen a nemzetközi mércével mérve is jelentős megmérettetésen természetesen kritikus kérdések is elhangzottak. Az összes tagállam elismerte Magyarország erőfeszítéseit a romakérdés megoldására, ugyanakkor komoly bírálatot kapott a romák helyzete, a velük kapcsolatos eseménysorozat, a felszólalók határozott lépéseket sürgettek.

Balog Zoltán elmondta, hogy egy rendszeres emberi jogi felülvizsgálatról van szó, amelyet minden ENSZ-tagállam esetében lefolytatnak; a 2008-as sorsolásnál derült ki, hogy Magyarország az idén lezáruló első négyéves felülvizsgálati ciklus végére kerül. Az államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország elmúlt 20 éves emberi jogi teljesítményéről állítottak ki bizonyítványt.

Külön kitért arra a svájci bírálatra, hogy elfogadhatatlan az, ami Gyöngyöspatán történt. Kijelentette, hogy ez a kritika "hamis kontextusban jött át", nem a kormány ellen irányult, ugyanis annak elfogadhatatlanságáról van szó, hogy bűnöző elemek veszélyeztetik a közbiztonságot, ártatlan embereket fenyegetnek csoportok "vonulásokkal", illetve, hogy bárki önbíráskodik.

Ezt így gondolja a magyar kormány is - hangsúlyozta. Kijelentette: senki sem kelthet félelmet másokban, és senki sem formálhat igényt magának a közrend fenntartásának jogára "mindenfajta hátsó politikai szándékokkal"; ezt világossá és egyértelművé teszi a büntető törvénykönyvben végrehajtott módosítás.

Korábbi közlését megerősítve elmondta, hogy Magyarország fontos, kritikus kérdéseket kapott az alkotmány ügyében. "Úgy látom, hogy volt egyfajta tudatlanság" - mondta, és utalt arra a francia bírálatra, hogy az alaptörvény nem tartalmazza a halálbüntetés tilalmát. Erre úgy reagált: egyértelmű, hogy az alkotmány rögzíti a nemzetközi szerződések tiszteletben tartását, azoknak pedig része e büntetésnem tilalma.

Balog Zoltán arról is szólt: jól esett neki, hogy a Szentszék képviselője kiemelte a kereszténységnek az alkotmányban szereplő értékelését, valamint a házasság intézményének egyértelmű meghatározását. Ezt viszont más országok éppen bírálták - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint kritikus kérdések hangzottak el a médiatörvénnyel, a nők helyzetével, a családon belüli erőszakkal, továbbá az emberkereskedelemmel, a migrációval kapcsolatban is.

Az államtitkár kifejtette: a kormány péntek délelőttig nyilatkozik arról, hogy milyen ajánlást tud elfogadni, melyik esetében vállalja, hogy beépíti a jogba vagy változtat a bírált gyakorlaton.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a 47 tagú Emberi Jogi Tanács elfogadja a Magyarországról szóló jelentést. A dokumentum pénteki ideiglenes elfogadását követően a végső elfogadás ügyében szeptemberben határoz a testület.

Kifejtette: Magyarország nyilván nem fogja elfogadni azt az ajánlást - ezzel kapcsolatban több ország is kifogást emelt -, hogy a változtassák meg a házasság definícióját. Az azonos neműek párkapcsolatát is megilleti ugyanakkor az alkotmányos, emberi jogi, büntetőjogi védelem, ezt a magyar törvények rögzítik - szögezte le, jelezve, hogy az erre vonatkozó ajánlások így félreértésen alapultak. Azt is elmondta, hogy a migránsok kapcsán elhangzott javaslatok egy része a kormány számára elfogadható.

Balog Zoltán közölte, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában tett ajánlásokhoz nem kapcsolódnak szankciók, de "a nyilvánosság erejét azért ismerjük". Utóbbi kapcsán Megjegyezte, "főleg, ha vannak olyan körök, amelyek abban érdekeltek, hogy adott esetben egy nem elfogadott jelentést tragédiaként ábrázoljanak".