Vannak klasszikus alapelvek, amelyek alapján a bíróságnak függetlennek kell lennie a napi politikai behatástól. Nyitott vagyok minden megoldásra a bírósági igazgatás kérdésében, mert ma az Országgyűlésben nincsen olyan komolyan vehető politikai erő, amely az igazságszolgáltatásnak ezt a fajta függetlenségét megkérdőjelezné - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Navracsics Tibor.

Az közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: az elmúlt húsz évet két korszakra lehet osztani. Az első addig tartott, amíg létrejött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Ez a klasszikus magyar rendszer korszaka, amelyben az igazságügyi minisztérium alá tartozott a bírósági szervezetrendszer, bár nem az ítélkezés, hanem az infrastruktúra, a költségvetés, a bírák kinevezése szempontjából.

A második szakasz az OIT megalakulásával kezdődött. Ez az önigazgatás rendszere, amikor a bíróságok önmagukban zárt rendszert alkotnak és mindent maguk intéznek. Demokrácia szempontjából egyenértékű mindkettő - mondta a politikus, aki azonban hozzáfűzte: nem híve a teljes körű automatizmusnak az igazságszolgáltatás terén, mert amikor egy rendszer zár lesz, egyben felelőtlenné is válik kifelé.

Bár az igazságszolgáltatásnak a napi politikától függetlennek kell lennie, egy valamitől nem lehet független: a társadalomtól, amelyben ellátja a feladatát - fogalmazott a tárcavezető, aki úgy látja, van egy olyan érzés, mintha az igazságszolgáltatás az OIT és egy zárt rendszer mögé bújva próbálja elhárítani magától a felelősséget.

Navracsics Tibor nem látja annak a veszélyét, hogy a bíróság bármilyen okból elkezdenének parírozni a mindenkori kormánnyal. Mint fogalmazott, normál esetben nem elvárható, hogy egy bíró egy megváltozott jogi szabályozás vagy intézményrendszer miatt "megtörik", és elkezd a kormánynak ítélkezni. "A magyar emberek bátrak - legyen szó esztergályosról, újságíróról vagy bíróról -, csak úgy nem paríroznak a kormánynak" - fogalmazott.

Bizonytalanság?

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a nyugdíjkorhatár miatt bizonytalanság alakult ki a bírói karban. Erre reagálva Navracsics Tibor elmondta: azoknál, akik január 1-je után töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, hathónapos felmentési idő kezdődik, így lesz egy átmeneti időszak, amikor új bírákat lehet kinevezni.

Arról, hogy ez csúszást okozhat a bírósági eljárásokban, a fideszes politikus azt mondta: azok nem most kezdtek el csúszni. Decemberben a kormány elfogadott egy eljárásgyorsító csomagot, így gyorsulhat az ítélkezés. Ez egy olyan több éve rakódó megoldatlan problémahalmaz, amelyet el kell kezdeni megoldani, és ebben csak csepp a tengerben az a kérdés, hogy a nyugdíjba menő bíráknál hogyan megy majd az ügyátadás - mondta a miniszter.

A különadó kapcsán a politikus elmondta: nem kérdőjelezi meg a jogalkotók azon szándékát, hogy megszűnjön a "pofátlan" végkielégítések kifizetése. Fontos garanciának tartja, hogy 2010-re csökkentették a módosító javaslat hatályát, de hangsúlyozta: figyelni kell arra, hogy a társadalmilag kitűzött cél valósuljon meg, vagyis azokat ne érintse a különadó, akik jogosan kapnak magas végkielégítést.

Navracsics Tibor szerint ez a vita még nem zárul le, de mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az a gyakorlat, ami 2009-ben és 2010-ben általánossá vált az állami vállalatoknál és a kormányzati szerveknél, már csak a közvélemény nyomása miatt is tarthatatlan.

A miniszter beszélt arról is, hogy az egyik ütemterv szerint július közepéig, vagyis a nyári ülésszak végéig el kell fogadni az új alkotmányból fakadó kétharmados törvényeket, egy másik terv szerint azonban csak az év második felében. A különbség oka az, hogy vannak olyan törvények, amelyek jól előkészítettek (nemzetiségi, egyházakról szóló törvény) és már beterjeszthetők, de vannak olyanok, amelyek a frakción és a kormányon belül is komoly megbeszélést igényelnek. Ilyen az önkormányzati, a választójogi törvény, vagy az igazságszolgáltatás reformja. Ezek vitájára több időt kell hagyni - hangoztatta Navracsics Tibor.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!