Az Alkotmánybíróság pénteken hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-ét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság először október 26-án tartotta alkotmánysértőnek a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a  kétmillió forintot, akkor a fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni.

Az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász remélte, hogy az alkotmányosság megtartása érdekében az előző döntéssel szinkronban hoz az Ab döntést. Így is lett - fűzte hozzá Lövétei István, aki szerint a testület ezúttal az emberi méltóságból mint általános fogalomból és alkotmányos értékből vezette le a visszamenőlegesség alkotmánysértő jellegét.

Az októberi döntésnél a visszaható hatály önmagában elég volt az alkotmánysértő jelleg megállapításához, most viszont az emberi méltósággal kellett ezt a visszamenőlegességet összhangba hozni - tette hozzá a szakértő, aki kiemelte: az előző Ab-döntésnél azért nem volt szó az emberi méltóságról, mert akkor még az Alkotmánybíróságra vonatkozó korlátozó rendelkezés nem volt alkotmányba foglalva.

Lövétei István szerint ténylegesen akkor lenne összhangban a két döntés, ha azok a 2010-es adóévre is vonatkoznának, így a testület hagyott egy kiskaput a 98 százalékos különadó fennmaradására.