Sok kül- és belpolitikai kihívás merült fel a soros magyar elnökség eddigi öt hónapja alatt, amelyeket az európai közvélemény nem mindig tudott szétválasztani - mondta Kövér László az uniós külügyi bizottságok elnöki találkozóján. A házelnök kiemelte: Magyarországnak a volt szocialista országok közül utolsóként lett új alkotmánya.

Kövér László a soros magyar elnökség céljairól szólva elmondta: "a Nyugat-Balkán felzárkóztatása nélkül nem megnyugtató az európai integráció", ezért Magyarország szeretné folytatni a bővítést. Hangsúlyozta a keleti partnerség fontosságát is a déli szomszédságpolitika ellenében.

Kövér László emlékeztetett, hogy egy áprilisi, brüsszeli konferencián a parlamenti elnökök megállapodtak abban: a külügyi és védelmi bizottsági találkozókat fel kell váltani egy félévenként ülésező parlamentközi konferenciának, amelyen a tagállamok, a tagjelölt országok parlamentjei, az Európai Parlament, valamint az európai, de nem uniós NATO-tagországok országgyűléseinek képviselői vennének részt.

A házelnök szerint viszont sok kérdés nem dőlt még el erről az új formációról, például az, hogy hol legyen a székhelye, vagy mekkora legyen a nemzeti országgyűlések és az Európai Parlament delegációjának a nagysága.

Martonyi János külügyminiszter előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti parlamentek segíthetnek a formálódó közös kül- és biztonságpolitika "még közösebbé tételében", az ehhez szükséges, gyakran napi szintű konszenzuskeresésben. A diplomáciai vezető szerint az észak-afrikai események rávilágítottak arra, hogy a közös kül- és biztonságpolitika - a kritikák ellenére - egyre inkább egy formálódó uniós szakpolitikává vált.

A soros magyar elnökség munkájáról és céljairól szólva Martonyi János kiemelte: senki sem tudja megjósolni, mi lesz a gazdasági kormányzás megerősítéséhez szükséges 6-os jogszabálycsomag sorsa az Európai Parlamenttel való egyeztetés során, de hangsúlyozta, hogy "ha nem sikerül elfogadtatni, az nem a magyar elnökség, hanem az Európai Unió veresége lesz".

Ugyancsak nem magyar, hanem összeurópai érdeknek nevezte a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Kiemelte továbbá, hogy a schengeni egyezmény olaszok és franciák által javasolt felülvizsgálata, valamint Románia és Bulgária csatlakozása az övezethez két külön kérdés. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezte: a legfrissebb monitoring jelentések szerint teljesíti a csatlakozás technikai feltételeit.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a találkozón arról beszélt, hogy az észak-afrikai és közel-keleti események a hidegháború óta a legnagyobb kihívást jelentik az EU számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem terelheti el a figyelmet a keleti-partnerségről a déli szomszédságpolitika irányába.

Németh Zsolt kifejtette, hogy május végére várhatóan elkészül az Európai Bizottság javaslata arról, milyen szempontok alapján kellene felülvizsgálni az uniós szomszédságpolitikát.