Az idei év különösen aláhúzza annak a jelentőségét, hogy méltó emléket állítsunk Szent István királyunknak, akit az új alaptörvény is megemlít - mondta az InfoRádiónak Michl József, aki benyújtotta a parlamentnek azt a javaslatot, miszerint Nagyboldogasszony napja legyen munkaszüneti nap.
Augusztus 15-én Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli egész Európa - emelte ki a KDNP-s politikus, aki hozzátette: Magyarországon a kommunizmus előtti időszakában munkaszüneti nap volt. A legtöbb ember számára ez egy ősi magyar ünnep, amely régóta él a közgondolkodásban.
A képviselő szerint tíz ünnepnap van Magyarországon, sok (pünkösd, húsvét, karácsony) a hívőkhöz kötődik szorosabban, de a nem hívők számára is ünnepet jelentenek.
Arra a kérdésre, hogy egy újabb ünnepnap mekkora terhet róna a gazdaságra a politikus azt válaszolta, hogy csak minimálisan érinthetné a gazdaságot. Hangsúlyozta, hogy a KDNP-ben mindenki támogatja a javaslatot, és már a Fidesz frakcióvezetőjével is egyeztetett erről.
Tíz-húsz milliárd
Egy munkaszüneti nap termelés-visszaesést jelent, de az is igaz, hogy akkor sokan kimozdulnak otthonról és költenek bizonyos szolgáltatásokra, amely növeli a bruttó hazai összterméket - értékelte a javaslatot az InfoRádióban az ING elemzője, aki szerint nem feltétlenül szükséges egy újabb munkaszüneti nap bevezetése.
Németh Dávid szerint jobb megoldás lenne az, amit több nyugat-európai ország is követ: meghatározzák, hány munkaszüneti nap van egy évben, és nem számít, ha valamelyik hétvégére esik, mert akkor a legközelebbi hétfőn vagy pénteken nem kell dolgozni. Ezzel kiszámíthatóbb az éves bruttó nemzeti össztermék és a költségvetési bevétel.
A szakértő szerint ötven-hatvan milliárd forintnál nem jelent majd nagyobb kiesést a nemzeti össztermékből, a költségvetési oldalról pedig legfeljebb tíz-húsz milliárd forintról beszélhetünk.
Hanganyag: Windisch Judit