Infostart.hu
eur:
356.24
usd:
311.64
bux:
142938.43
2026. július 13. hétfő Jenő

Bod Péter Ákos: Az állami pénzügyekről kemény mondatok legyenek az új alkotmányban!

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár azt mondta, az államadósság 50-80 százalékig tartó szintje nem gazdasági vészhelyzet. Szerinte nem szerencsés az államadósság mértékét az alaptörvényben rögzíteni, és nem érdemes ehhez kötni egy jogintézmény működését.

Egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslat szerint, ha az államadósság ötven százalék alá csökken, az Alkotmánybíróság visszakapja teljes felülvizsgálati hatáskörét. Addig viszont a költségvetést és adóügyeket utólag korlátozottan vizsgálhat.

Nem szerencsés egy ilyen korlát beállítása, egy jogi intézmény hatáskörét nem érdemes hozzákötni egy bizonyos mutatóhoz - mondta az InfoRádiónak Bod Péter Ákos, aki hozzátette: az államadósság központi kérdés Magyarországon és Európában is, de az intézményrendszert nem ehhez kéne szabni, hanem a hosszú távú folyamatokhoz.

Az Alkotmánybíróságnak nagyon fontos gazdasági és nem gazdasági funkciója is van, ami nagyrészt független attól, hogy éppen milyen ponton található az államadósság mutatója - hangsúlyozta a közgazdász. Mint fogalmazott, nem fűződik precíz gazdaságpolitikai tartalom az ötven százalék, vagy az alatti államadóssághoz, ez választás kérdése, bár tény, hogy a versenytársnak számító országoknál is 45-50 körül van.

Az egyetemi tanár fontosnak tartja, hogy az államháztartásról és az állami pénzügyekről "kemény mondatok" legyenek az új alkotmányban, de hozzáfűzte: az uniós tagságunkból fakadóan viszonylag sok a kötelezettségünk, amelyek betartása esetén felesleges az alaptörvénybe foglalás.

Bod Péter Ákos szerint a kormány így reagál a fennálló helyzetre, ami azzal jellemezhető, hogy Magyarország a többi európai, és főleg a versenytárs országokhoz képest eladósodott - ennek a folyamatnak a megállítását kívánja az alkotmány tükrözni.

Jó, ha bővül

Az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász hangsúlyozta. a Széll Kálmán-tervben 2018 szerepel, vagyis addig bizonyos kérdéseket kivesznek az alkotmányossági kontroll alól. Csink Lóránt szerint "teljesen bevett és járható út" az, hogy indítványozói oldalról határozzák meg, mit vizsgálhat az Alkotmánybíróság.

Arról, hogy bővül azok köre, akik utólagos normakontrollt kérhetnek, az alkotmányjogász elmondta: előnyös, ha bővül a kör, és nemcsak a kormány és a képviselők negyedének lehetne meg ez a lehetőségük, viszont egyetért azzal, hogy nem fordulhat bárki bármilyen üggyel az Alkotmánybírósághoz.

Hanganyag: Windisch Judit

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×