Aáry-Tamás Lajos tavaly 703 állásfoglalást és tájékoztatást fogalmazott meg, míg 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított. A panaszok 55 százaléka a közoktatás területéről érkezett, 38 százalékát a felsőoktatás, 3 százalékát a szakképzés szereplői nyújtották be, míg a fennmaradó hányad szülői szervezetek, diákönkormányzatok beadványa volt.

A biztos kiemelte: az elmúlt évben is számos olyan beadvány érkezett a hivatalához, amelyek tanulói erőszakos magatartások elszaporodásáról számoltak be. Tapasztalataik továbbra is azt mutatják, hogy az egyre növekvő agresszió veti fel a legsúlyosabb kérdéseket az iskola világában. Az oktatási szereplők minden érintett csoportja: intézményvezetők, pedagógusok, diákok és szülők figyelik fokozódó aggodalommal a jelenséget, a hozzájuk fordulók elsősorban jogaikról, lehetőségeikről kérték tanácsaikat, állásfoglalásukat.

Az érintettek közül a pedagógusok érzik a legtanácstalanabbnak magukat, hiszen mind az intézményvezetés, mind a szülők oldaláról egyaránt jelentkező elvárás szerint ők azok, akiknek kulcsszerepük lenne a probléma kezelésében, ehhez azonban meglátásuk szerint nincsenek meg a kellő eszközeik.
A biztos úgy látja, hogy az iskolai agresszió növekedése, az iskolai bűncselekmények növekvő száma is oka annak, hogy egyre több olyan megkeresés érkezik hozzájuk, amelyben intézményvezetők, pedagógusok a fokozott ellenőrzés lehetőségéről, jogszerű módozatairól érdeklődnek.

Az intézmények oldaláról megoldási lehetőségként leggyakrabban a térfigyelő kamerák, az elektronikus beléptető rendszer, biztonsági őrszolgálat bevezetése, alkoholszonda, drogteszt alkalmazása, a tanulók szekrényeinek, táskáinak átvizsgálása vetődik fel. E módszereknek azonban nem mindegyike kínál jogszerű megoldást - hívta fel a figyelmet.

Tapasztalataik szerint egyre szaporodik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a szülők azt sérelmezik, hogy ételallergiás gyermekük számára a nevelési-oktatási intézmény nem tudja a megfelelő étkezést biztosítani. Ha az iskola biztosítja minden gyermek számára az étkeztetést, akkor csupán az élelmiszer-allergiára hivatkozva azt nem tagadhatja meg, gondoskodnia kell a speciális étrend szerinti ellátásról is.

Évente visszatérő kérdéskör, hogy az iskola miként szabályozhatja a tanulók külső megjelenését. A beadványozókat arról tájékoztatták, hogy a megjelenés, az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik. Az oktatás világában azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni.
Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól. Az iskolában való megjelenés követelményeként sem a házirend, sem a pedagógus nem írhat elő jogszerűen hajviselettel, öltözködéssel kapcsolatos esztétikai elvárásokat. Számos beadvány érkezett az iskolába a tanulók által bevitt tárgyakkal kapcsolatban is. A beadványozók 2009-ben is elsősorban mobiltelefonok, illetve egyéb, a tanítás megzavarására alkalmas tárgyak bevitelével és használatával, illetve a bevitel és a használat megtiltásával, korlátozásával kapcsolatosan érdeklődtek. A közoktatási intézmények házirendjükben generális jelleggel nem tilthatnak ki minden mobiltelefont, illetve általános jelleggel nem korlátozhatnak mindenféle mobiltelefon használatot, mint ahogyan nem tilthatják ki például az összes ékszert, discmant vagy mp3 lejátszót sem. A tanórán kívüli, az oktatási intézmény rendjét nem zavaró mobiltelefon használat általános jellegű korlátozása ugyanis túlzott mértékben korlátozná a tulajdonjogból eredő és a tulajdonost illető rendelkezési jogosultságot.

A felsőoktatás körében igen nagy számban érkeznek olyan ügyek, amelyek témája a tanulmányi és vizsgaügyek közé tartozik. Az idei évben is több hallgató fordult azzal a panasszal a hivatalhoz, hogy felsőoktatási intézményük félretájékoztatta őket nyelvvizsgatételi kötelezettségüket illetően. A hivatal minden esetben elmondta, hogy a hallgatók nem hivatkozhatnak teljesen megalapozottan a tájékoztatás hiányára vagy téves voltára, mert az érvényes és kihirdetett jogszabályokból ők is ismerhetik a rájuk vonatkozó követelményeket. Emellett felhívták a figyelmüket arra is: amennyiben eljárásuk során megállapítják, hogy az intézmény mulasztott, az oktatási jogok biztosának hatásköre arra terjed ki, hogy kezdeményezze, az intézmény a jövőben megfelelően tájékoztassa hallgatóit.

Számos esetben tapasztalták azt is, hogy az intézményekben nincs mód vitázni, mert nem bíznak egymásban az oktatási szereplők. Ezért nincs is közöttük együttműködés. Az ilyen esetekben a sérelmeket elfojtják, ezért később azok hevesen, érzelmektől telítetten, szinte a megoldás reménye nélkül törnek a felszínre. Ahol azonban legalább alkalomszerűen mód van a vitára, ott ritkábban keletkeznek helyrehozhatatlan károk, sérelmek.

Az együttműködések a jogvédelem területén is elengedhetetlenek - emelte ki jelentésében a biztos.

Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta, hogy az oktatási jogok biztosa tevékenységének nincs napi politikai tartalma, ám munkájuknak mégis van közpolitikai üzenete: abban tudnak segíteni, hogy közösen tegyük jogszerűvé a közszolgáltatást nyújtó oktatási intézmények működését.