A Műszaki Egyetem1980 és 1986 között környezetállapot-vizsgálatot végzett, amely kiterjedt a timföldgyárra, a kohóra és az iszaptelepre is. A vizsgálat célja az volt, hogy éri-e károsodás a környezetet, ha igen, akkor milyen mértékű, és merre terjed a szennyeződés - mondta az InfoRádiónak a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa.

Winkler Gusztáv hozzátette: már akkor megállapították, hogy eresztenek a tározók, illetve arra vonatkozólag is szereztek információkat, hogy az egész terület több száz éve egy patakok által szabdalt térség.

A szivárgást jelezték az érintetteknek, de a szakértő hozzátette: a vizsgálat idején még nem épült meg a 10-es kazetta, a 9-es is csak épülőben volt. Csak a 7-esnél és a 8-asnál vizsgálódtak.

Ha két anyag találkozik

Az egyetemi tananyagban is szerepel a 10-es tározó, amelynek két pontját, a délnyugati és az északkeleti csücskét jelölték meg "érdekes területként". Ezt az adjunktus a talajjal magyarázta: egy mélyen fekvő mocsaras területbe ékelődik be egy agyagos tömb, és ennek a két anyagnak a találkozására épült a 10-es tározó északi gátja, amely múlt hétfőn átszakadt.

Akár ezer évig állhatna a tározó, de ha megváltoznak a körülmények, például telítődik vízzel és megindul egy erőteljes függőleges mozgás a két anyag között, vagy esetleg nyomást kap valahonnan, akkor ez a merev szerkezet eltörhet - mondta Winkler Gusztáv.

Különleges módszerekkel lehet vizsgálni, hogy a talaj felső rétegeiben vagy a talajvízben milyen mozgások vannak - mondta a szakértő, aki hozzátette: a katasztrófa előtt lehettek arra utaló jelek, hogy megindult a szennyezett anyag erősebb áramlása, amely következtében megemelkedhetett egy-két centivel az egyik felület. Erre azonban a biztonsági vizsgálat nem terjed ki.

Egy ilyen törést nem lehet hetekkel előtte prognosztizálni - hangsúlyozta Winkler Gusztáv.