A vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződött veszélyes hulladék Magyarországon, és a felhasználása nem megoldott - közölte az InfoRádióval a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa. Országszerte összesen 30 millió tonna vörösiszap áll a tárolókban, Mosonmagyaróváron például 8 millió tonnát tárolnak az ivóvízbázis felett. A becslések szerint évente akár egymillió tonnával is nőhet az országban a vörösiszap mennyisége.
Simon Gergely kifejtette: rövid távon a lúgosság okoz gond, hiszen kimarja az emberek és állatok bőrét, és károsítja a növényzetet. Hosszabb távon a nehézfémek belekerülhetnek az ökorendszerekbe, a talajvízbe, ezáltal a növényekbe, majd az állatok és az emberek szervezetébe is - tette hozzá.
Ha megszárad a vörösiszap, a port messze tudja vinni a szél, ebben lehetnek rákkeltő és idegrendszert károsító anyagok is - figyelmeztetett a környezetkémikus.
Komoly károsodás keletkezhet a Mosoni-Duna élővilágában is, ha a vörösiszapár elér a folyóig. Bár addigra a lúg valószínűleg felhígul, a nehézfémek a folyó üledékében megmaradhatnak, és hosszabb távon okozhatnak szennyezést - emelte ki Simon Gergely. Szólt arról is, hogy ahol állt az iszap, beszivárog a talajba, ezért kármentesítésre van szükség, ami súlyos szennyezettségnél talajcserét jelent.
A privatizálás után a timföldgyárak új tulajdonosai vállalták ugyan, hogy a környezeti károkat elhárítják, de a mai napig nincs arról pontos információ, hogy milyen lépéseket tettek ennek érdekében - közölte a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa. A szervezet azt kéri, hogy a kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra a vonatkozó privatizációs szerződéseket, amelyekből kiderülhet, hogy ki milyen mértékben felelős.
A zöldszervezet azt is szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük a lehetségesen bekövetkező károk teljes összegére. A Levegő Munkacsoport már 2003-ban széles körű nemzetközi kampány elindítását sürgette a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására.
A Levegő Munkacsoport szakértője 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: "A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség." A Levegő Munkacsoport értesülései szerint a téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely - erőteljes politikai nyomásra - félretájékoztatta az ügyészséget.
Hanganyag: Szabó Fruzsina