A Heti Válaszban arról olvashatnak, hogy ismét kezd divatba jönni a hagyományos nemzeti és népi ruhák motívumkincsének felhasználásával készített korszerű viselet. A lap cikkéből kiderül ugyanakkor az is, hogy bár igény van ilyen ruhák viselésére, ezeket nincs hol árulni, mert a rendszerváltás után bezárták a népművészeti boltokat és magyar áruházakat. Tovább nehezíti az iparművészek dolgát, hogy megszűnt a ruhaipar, alapanyaggyártás, bőr-, cipő- és kötöttáruipar. A Heti Válasz megjegyzi azt is, hogy ha külföldi divattervezők ruháin megjelennek a magyar motívumok, sokszor fel sem ismerjük őket, ugyanis az iskolai történelemoktatásban a viselettörténet egyáltalán nem jelenik meg.

A Figyelőben arról olvashatnak, hogy robbanásszerűen nő a muzulmánokat célzó termékek skálája és forgalma. Az úgynevezett Halal termékek forgalma például évente 15 százalékkal nő, a trendet a válság sem törte meg. A piac mérete már meghaladja a bioélelmiszer szegmensét. A Halal arabul azt jelenti, hogy engedélyezett. Így nevezik az iszlám előírásainak megfelelő nyers és félkész termékeket, amelyeket a muzulmánok is fogyaszthatnak. A lap írásából kiderül az is, hogy nemcsak az élelmiszerboltokban jelentek meg a muzulmánokat célzó termékek, hanem szépészeti szerekkel, ima idejére figyelmeztető mobiltelefonokkal vagy számítógépekkel is kísérleteznek annak érdekében, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a mintegy 1,6 milliárd iszlám hívőre alapozó bizniszből.