Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Varga: nincs fennakadás a kormány és az IMF között folyó tárgyalásokon

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön fogadta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó delegációját - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által vezetett kormánydelegáció és az IMF delegációja pénteken folytatják a megbeszéléseket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) delegációja a Magyarország és az IMF, illetve az EU közötti hitelmegállapodás szokásos negyedéves felülvizsgálatára érkezett Magyarországra, 14 napi egyeztetés után az IMF küldöttsége várhatóan jövő hét kedden utazik el az országból.

Matolcsy György egy korábbi kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: Magyarország új, elővigyázatossági hitelmegállapodásra készül a Nemzetközi Valutaalappal. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az ország nem kíván lehívni újabb hitelrészleteket az érvényben lévő megállapodás alapján még fennmaradó részből.

Varga Mihály a hét elején úgy nyilatkozott, hogy nincs fennakadás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között folyó tárgyalásokon. A Miniszterelnökség államtitkára, aki részt vesz a megbeszéléseken, kedden az MTI-nek azt mondta, hogy a hétvégére elkészül a szándéklevél. A gazdasági törvénycsomagról pedig a jövő heti zárószavazásig van még idő egyeztetni az IMF-fel - hangsúlyozta az államtitkár.

Az IMF-delegációjában részt vesz az Európai Unió, az Európai Központi Bank képviselője is - erősítette meg Varga Mihály, kiemelve, hogy a delegáció így teljes körű tájékoztatást tud adni az álláspontjáról. Az államtitkár leszögezte: a kormány is elmondta a maga álláspontját. A szándéklevél elkészítéséig még tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyeket másként ítélnek meg, mint a kormány - mondta a Miniszterelnökség vezetője.

Magyarország még 2008 november elején állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Unióval egy mintegy másfél éves készenléti hitelkeretről. A kormány arra hivatkozva kérte akkor a hitelkeretet a nemzetközi szervezetektől, hogy 2008 őszén "a globális pénzügyi piacokon bekövetkezett események a magyarországi pénzügyi piaci feszültségek felerősödését eredményezték (...) Ennek hatására a kormány és a Magyar Nemzeti Bank átfogó stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a makrogazdasági politika megerősítése és a pénzpiaci nyomás csökkentése."

2008 novemberében a magyar kormány egy 17 hónapos időtartamú, 10,5 milliárd SDR (12,5 milliárd euró) összegű készenléti megállapodást kötött az IMF-fel, ezt egészítette ki egy másik megállapodás az Európai Unióval, amely 6,5 milliárd euró összegű hitelkeretet biztosított Magyarországnak.

Az IMF szakértőivel egyetértésben, 2008 őszén a magyar kormány olyan gazdasági programot dolgozott ki, amelynek fő célkitűzései voltak az állam finanszírozási igényének csökkentése és a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a hazai bankok megfelelő tőkeellátottságának és a belföldi pénzügyi piacok likviditásának fenntartása, valamint a bizalom megerősítése és a megfelelő külső finanszírozás biztosítása az ország számára.

Magyarország azóta kezdeményezte, hogy a hitelkeret futamidejét kitolják az idei év október elejéig, amit a nemzetközi szervezetek jóváhagytak, így az IMF hitelkeret futamideje (a lehívhatóság időszaka) 23 hónapra nőtt, és így 2010. október 5-ig áll fenn a hitelkeret.

Eddig Magyarország 2008. november 12-én 4,96 milliárd eurót, 2009. március 30-án 2,38 milliárd eurót, 2009. június 25-én 1,40 milliárd eurót, és 2009. szeptember 29-én 0,05 milliárd eurót hívott le a valutaalaptól.

Az EU hitelkerete 6,5 milliárd euró, a megállapodás időtartama 2 év, tehát 2010 novemberéig van Magyarországnak lehetősége arra, hogy az EU által biztosított hitelkeretet igénybe vegye.

Az uniós hitelkeretből az ország 2008. december 9-én 2,00 milliárd eurót, majd 2009. március 26-án újabb 2,00 milliárd eurót, és 2009. július 6-án 1,50 milliárd eurót hívott le.

A Világbank hitelkerete 1 milliárd euró, ezt még nem hívta le Magyarország. A Világbank hitele azoknak a programoknak a megvalósítását segíti elő, amelyek a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatóságát, valamint az egészségügyi szektor hatékonyságának növelését célozzák.

Az összes lehívásból 12,8 milliárd eurót az állam vett fel, 1,4 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank. (A jegybankra vonatkozó adat tavaly június végi közlés.) Ebből jelenleg a jegybanknál van, mint kormányzati betét 4,8 milliárd euró - az ez év május végi adatok alapján.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×