A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztéséről elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés 97,7 százaléka fogadta el az állampolgársági törvényt. Leszögezte, hogy ez a jogszabály nem a választójogi vagy a társadalombiztosítási törvény.

"A jelenlegi helyzet az, hogy ha egy kolozsvári magyar január után megkapja a magyar állampolgárságot, akkor pontosan ugyanaz lesz a jogi státusa mint egy Ausztriában élő magyarnak, vagyis akkor van teljes szavazati joga, ha van magyarországi lakcíme" - mondta a politikus.

Hozzátette: a választójogi törvényhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, de - mint mondta - most még nem tudja, hogy az Országgyűlés pontosan milyen választójogi törvényt fog megalkotni. A határon túli magyarok esetleges szavazati joga kapcsán rámutatott, hogy az Országgyűlés meg fogja találni azt a bölcs megoldást, ami a leginkább kedvez az egyetemes magyarságnak.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy személyes álláspontja szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, ugyanakkor ennek a technikai módozatát nem lehet igennel-nemmel megválaszolni. "Ha például valakinek nincs magyarországi lakcíme, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud szavazni valamelyik választókörzetben. Hiszen miként dönti el, hogy Siófokon vagy Esztergomban voksol? Ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, nyilvánvalóan magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie" - mondta.

Semjén Zsolt rámutatott: az egyéb módozatok tekintetében számos megoldás létezik a világon, példaként említette a horvátokat, de Romániát is, ahol külön kontingenst tartanak fenn a határon túli románok részére. "Ismert olyan rendszer is, miszerint ha egyetlen lista van, akkor arra a világon bárhol élő adott állampolgár szavazhat" - mondta.

Közölte még, hogy már a nyáron összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, és élettel töltik meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is - olvasható a Krónikában.