CD-n, DVD-n, papíron és öntapadós etiketten is kérhetik az országgyűlési választásokon induló pártok vagy jelölőszervezetek a névjegyzékben szereplő nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét. A választási kampányban így közvetlenebbül megszólíthatják az embereket.

Az adatokért fizetniük is kell az igénylőknek, ugyanannyit, mint a tavalyi európai parlamenti választáskor. Egy személy nevének és lakcímének ára 3 forint 30 fillér, 5 forint 40 fillér, és 6 forint 40 fillér is lehet, attól függően, hogy milyen adathordozóra kerül. Az adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivataltól vagy a helyi jegyzőtől lehet igényelni.

A közszemlére tett névjegyzékek másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10 forint 20 fillérbe kerül.

A választópolgárok ugyanakkor megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a hivatal, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.

Jóri András adatvédelmi biztos még a választások kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről. Felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy tegye lehetővé az állampolgároknak a lakcímadataik kiadásának megtiltását akkor, ha a pártok kapcsolatfelvétel céljából kérnék azokat.

Az ombudsman olyan szabályozást szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, illetve a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést. Egyben felhívta a választáson induló pártok figyelmét, hogy amennyiben a központi név- és lakcímadatbázist felhasználva juttatják el küldeményüket a választópolgárhoz, akkor erről is tájékoztassák az érintetteket, mivel a címzettek számára gyakran nem áttekinthető, hogy a szimpatizánsi adatbázist vagy a központi nyilvántartás adatait használták-e fel a megkeresésekhez.

Az adatvédelmi biztos figyelmeztetett arra is, hogy a pártok a velük rokonszenvezők adatait - ha azok hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. A kampányban viszont csak akkor használhatják fel ezeket az adatokat, ha ehhez az állampolgár hozzájárult, és biztosítani kell, hogy az érintettek kérhessék adataik módosítását, illetve törlését.