A katonai dicsőség emlékművét a második világháborúban elesetteknek állították, s Grúzia azzal indokolta eltávolítását, hogy a helyén húzzák fel az új grúz parlament épületét.

Oroszország már jó előre tiltakozott az emlékmű elbontásának terve ellen, amely az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint "állami vandalizmus, és sérti a második világháborúban harcoló 700 ezer grúz emlékét".

Leonyid Szluckij, az állami duma külügyi bizottságának helyettes elnöke vasárnap kijelentette, hogy a Nyugatnak élesen el kell ítélnie a történteket, mivel az ENSZ már többször elítélte a fasizmus ellen harcolóknak állított emlékművek megrongálását. A felelősséget - tette hozzá - Miheil Szaakasvili elnöknek kell viselnie.

Megfigyelők arra emlékeztettek, hogy Oroszország hasonlóan élesen reagált, amikor két éve Észtországban egy hasonló hősi emlékművet - az úgynevezett Bronzkatonát - áthelyezték a tallinni városközpontból.

Moszkvában az utóbbi napokban a Kreml iránt lojális ifjúsági szervezetek tagjai tüntettek Grúzia követségnél. Néhány tüntetőt a hatóságok őrizetbe vettek. A Bronzkatona esetében annak idején valóságos csatározás zajlott a tüntetők és a rendőrök között, s a fiatalok sokáig követték Észtország nagykövetét.

Tbiliszi azzal utasította vissza a moszkvai bírálatokat, hogy az emlékművet áthelyezik, a részét képező szobrot restaurálják.

A kutaiszi emlékmű 46 méter magas beton keretének robbantásához ugyan lezárták a környéket, de néhány törmelék egy 200 méternyire lévő udvarba repült, kioltotta egy anya és nyolcéves lánya életét és négy embert megsebesített. A szobor sorsára vonatkozó tervek egyelőre nem világosak. A szerencsétlenséget az ügyészség szerint a biztonsági előírások megsértése okozta. Miheil Szaakasvili elnök azonnal felmentette tisztségéből az Imereti terület kormányzóját: e területen van Kutaiszi, Grúzia második legnagyobb városa.

Oroszország és Grúzia között igen feszült a kapcsolat, amióta grúz erők tavaly augusztusban megtámadták Dél-Oszétiát, és Moszkva a szakadár terület védelmére bevetette hadseregét, és egy ötnapos háborúban visszaverte a behatolókat. A két állam kölcsönösen egymást vádolja a vérontás miatt. Az ENSZ által megbízott szakértő csoport arra jutott, hogy a háborút Grúzia kezdte. Oroszország nem sokkal később elismerte a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s példáját néhány ország követte, részben Oroszországtól kapott jelentős javak fejében.