Az őszi ülésszak legfontosabb törvényhozói munkájának a gazdasági válságkezeléssel összefüggő jogszabályok elfogadását nevezte az Országgyűlés elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. Katona Béla ezen kívül kiemelte a jogi környezettel kapcsolatban a polgári törvénykönyv elfogadását vagy a Btk. és a szabálysértési törvény módosítását.

Nem utolsó sorban megemlítette a jelnyelvi, az állatok védelméről szóló és a rehabilitációs járadékról szóló jogszabályokat, amelyekről döntés született. A házelnök hangsúlyozta, hogy a politikai viták ellenére 31 törvényt konszenzussal fogadott el a Ház, ezek közül kilencet ellenzéki és kormánypárti képviselők együtt terjesztettek elő.

Soha még ennyi, azaz összesen nyolc eseti bizottság működött a parlamentben, amelyeket Katona Béla hatékonyaknak nevezett, mert mint fogalmazott, idézem: olyanok jelentkeztek tagnak, akik értenek az adott témához.

Idén öt törvényt küldött vissza a parlamentnek megfontolásra a köztársasági elnök. Erről a házelnök azt mondta: ha nem is teljes egészében, de a képviselők figyelembe vették Sólyom László észrevételeit.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva Katona Béla közölte: a Lisszaboni szerződés elfogadásával nagyobb feladat hárul a nemzeti parlamentekre, majd rámutatott, hogy a 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés is megkezdődött.

A házelnök hangsúlyozta: amíg nem rendeződnek megnyugtatóan a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos viták, addig ez ügyben a magyar Országgyűlésnek is tovább kell folytatnia a munkát.

Katona Béla kérdésre válaszolva bejelentette: a 2010-es országgyűlési választás előtt már csak kétszer ül össze a Ház, azaz összesen négy ülésnap lesz februárban. Szerinte ugyanis nem lenne értelme a kampány terepévé tenni a törvényhozást. A parlament legnagyobb kudarcának azt tartja a házelnök, hogy a rendszerváltás óta először maradt elnök, illetve alelnökök nélkül az Állami Számvevőszék.