A szakember rámutatott: a társadalmi egyenlőtlenségek akkor is nőhetnek, ha növekszik a gazdaság. A GDP emelkedése mellett is leromolhatnak egyes iskolák, lakások, elnyomorodhatnak emberek. A bruttó hazai termék tehát nem mérvadó annak megítélésében, hogyan élnek a társadalom egyes rétegei.
Mára már a közgazdászok - akik a világ legtekintélyesebb értelmiségijei - is azt mondják, amit a szociológusok már régóta: mérni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket a szegénységet, az emberek szubjektív véleményét.
A magyar politika ugyanakkor az elmúlt húsz évben - amikor is hatalmas egyenlőtlenség alakult ki a társadalom alsó és felső rétege között - a neoliberális közgazdászokra figyelt, némi áttörést jelent az, hogy most más véleményt alkotó közgazdászok is figyelmet kapnak.
A kormány ugyan tett némi erőfeszítést arra, hogy a legszegényebbeket némileg megvédje a válságtól - ilyen például a krízisalap -, de komoly gondolkodás nem folyik arról, hogyan lehet a válság idején elérni, hogy ne nőjenek tovább a különbségek - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa. Ehelyett az adócsökkentés van terítéken, ami azt is jelenti: nem lesz állami forrás a szegények felzárkóztatására.
A leszakadó rétegeknek pedig se hangjuk, se erejük nincs, hogy képviseljék érdekeiket, ráadásul a Magyar Gárda provokációsorozata iszonyúan élezi az amúgy is nagyon rossz állapotban lévő cigánysággal szembeni ellenérzéseket. Mindez nagy veszélyt jelent - emelte ki a szociológus.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa