Több ezren vettek részt a Fidesz által a jövő évi megszorítások ellen szervezett önkormányzati tüntetésen, a Parlament előtt. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere azt mondta, hogy a kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha annak végrehajtását is biztosítja, mára pedig a helyhatóságok kifogytak minden eszközből. Bernáth László, Tetétlen fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés tönkreteszi az önkormányzati rendszert, ezért a javaslatot vissza kell vonni. A tüntetéshez a Munkástanácsok Országos Szövetsége is csatlakozott, és szintén jelen volt a Civil Összefogás nevű szervezet. A demonstráción részt vett a szocialista Karsai József is. A politikus azt mondta: a rendezvényt nem Fidesz-tüntetésnek, hanem egy fontos megmozdulásnak tartotta. Nyakó István, az MSZP szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott: hiteltelen volt a fideszes politikusok által összehívott tüntetés, mivel több olyan ügy is megoldódik, amelyek miatt meghirdették a demonstrációt.

A megvonások és az elbocsátások ellen tartott tüntetést több postai szakszervezet Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal előtt; a tiltakozók petíciót juttattak el a kancelláriára és a munkaügyi minisztériumba. Ebben az érdekképviseletek követelik a postai kézbesítők korkedvezményes nyugdíjazását, a Postapartner Program azonnali leállítását és a béren kívüli juttatások 25 százalékos megadóztatásának visszavonását. A demonstráción a szónokok azt hangsúlyozták: a Postapartner Program részeként eddig 400 kistelepülés postáját adták vállalakozásokba, ami miatt több százan vesztették el munkájukat.

Törvényjavaslatot dolgozna ki a miniszterelnök az átláthatóbb pártfinanszírozás érdekében. Bajnai Gordon a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarországnak jelentősen előre kell lépnie a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy más tekintetben is előbbre jusson. A kormányfő annak fő okát, hogy az ország a 90-es években betöltött kelet-közép-európai vezető szerep után az elmúlt év őszére csőd közeli helyzetbe jutott, a két nagy politikai párt vetélkedésében látja. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: az MSZP és a Fidesz között hamis konszenzus alakult ki; annak érekében, hogy minél több választó szavazatait megszerezzék, vezető politikusaik a kampányban azokra összpontosítottak, akik állami juttatásokból élnek. Hozzátette: az állam nagyméretű újraelosztásba kezdett, és ezzel feláldozta az ország fejlődését. Szerinte a magyarok jó ideig a lehetőségeiken felül éltek.

Bírósági úton kívánja eltávolítani Kolompár Orbánt az Országos Cigány Önkormányzat elnöki székéből a testület Lakitelken összeült 29 tagja. Erről a Lungo Drom elnöke számolt be a megbeszélés után. Farkas Flórián, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő, úgy fogalmazott: az Országos Cigány Önkormányzat elnöke megbukott, többé nincs többsége az 53 tagú testületben. A cigányszervezetek között azután vált feszültté a viszony, hogy a kecskeméti Városi Ügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt több ügyben is vádat emelt Kolompár Orbán ellen.

Új magyar kulturális stratégia kidolgozását sürgették a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett Polgári Gondola előadói Budapesten. Granasztói György történész, az egyesület védnökségének tagja az Info Rádióban elmondta: szükséges bevonni a kulturális élet civil szerveződéseit a politikai folyamatokba. Úgy vélte: a Nemzeti Kulturális Alap működését politikai szervezetek helyett civil csoportosulásoknak kellene ellenőrizniük.

Eleni Tsakopoulos-Kounalakist nevezte ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetének az amerikai elnök. A diplomata Kalifornia egyik legnagyobb földhasznosítási cégének, az AKT Developmentnek az elnöke. Azt egyelőre nem közölték, hogy az új nagykövet mikor foglalja el állomáshelyét.

Aláírta az Európai Unió megreformálásáról szóló Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát Lech Kaczynski lengyel államfő. Az ünnepélyes varsói ceremónián jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Fredrik Reinfeldt, az unió soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is. A lengyel parlament tavaly áprilisban hagyta jóvá a Lisszaboni Szerződést, de az euroszkeptikus lengyel elnök azóta halogatta és a megismételt írországi népszavazás végeredménytől tette függővé a dokumentum aláírását.

Teheránban halálra ítéltek három, a júniusi elnökválasztást követő utcai demonstrációkon őrizetbe vett embert. Az ítélet nem jogerős. Az igazságügyi minisztérium szóvivője közölte: a tüntetésben játszott szerepük mellett az elítélteket bűnösnek találták abban is, hogy tiltott szervezetekhez tartoztak. A júniusi és júliusi iráni ellenzéki tüntetések résztvevői Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztása ellen tiltakoztak és azzal vádolták az államfő híveit, hogy csaltak a választásokon.

Az Antarktisz jégtakarójának olvadását, és ennek várható következményeit vizsgálja a NASA október 15-én induló hatéves kutatóprogramja. A tervezett 17 repülőút az úgynevezett Jéghíd-akció programba illeszkedik, amelynek célja megérteni a Déli-sarkvidék gleccsereinek és jégtakarójának olvadását, ezen keresztül pedig előrejelezni a tengerszint várható emelkedését.