Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte: az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett "egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - olvasható a tárca szóvivőjének közleményében.

Mátrai Zsuzsanna emlékeztet arra, hogy a május 13-án tartott külügyminiszteri találkozón a szlovák fél felajánlotta, amennyiben a magyar partnerek olyan elemet látnak az akkor még előkészületben lévő törvénytervezetben, amely ellentétes volna Szlovákia korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, vagy akár a szlovák kormány korábbi politikai ígéreteivel, kéri, hogy foglalja írásba, ezekről Pozsony kész konzultálni - még a törvénytervezet elfogadása előtt.

E felajánlással összhangban a Balázs Péter külügyminiszter május 26-án a szlovák félnek átadott levélben összefoglalta a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokat. Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke pedig - élve a külügyminiszteri ígérettel - sürgős tárgyalást javasolt a tervezetet gondozó szlovák kulturális és sajtóbizottság elnökének.

A Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák fél végül is kitért az általa felajánlott együttműködés elől, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben több olyan magas szintű megbeszélés is volt, ahol a kérdés jelentőségét megerősítették a felek - olvasható a közleményben.

Sajnálattal állapítja meg a tárca, hogy a döntés nem vette figyelembe a Magyar Koalíció Pártjának módosító javaslatait sem - ezek célja az volt, hogy a szlovákiai kisebbségek anyanyelv-használata áttételesen se kerüljön hátrányosabb helyzetbe a törvény elfogadását követően.

A kommüniké szerint a Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a két ország alapszerződésének, illetve több nemzetközi egyezménynek az előírásaival.

Úgy fogalmaznak: a külügyi tárca "aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a ma elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a magyar-szlovák alapszerződés, az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, továbbá a Szlovák Köztársaság Alkotmánya, az EBEÉ (Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet, az EBESZ elődje) nemzeti kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó oslói ajánlásai néhány pontjával, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a nyelvi charta szlovákiai alkalmazásáról szóló ajánlásaival, és az Európai Parlament 2005/2008 (INI) számú határozatával".

A Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás "a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte, hogy az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott" - áll a közleményben.

Mint rámutatnak, a magyar külügyi tárca megerősíti, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok alakításában nem lát ésszerű alternatívát az együttműködésen, a kölcsönös tiszteleten, a vállalt kötelezettségek betartásán és a barátságon kívül. "Továbbra is reméli, hogy lesz partnere nemcsak ezen elvek megerősítésében, de megvalósításában is" - zárul a közlemény.

A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvényt módosító javaslat szerint a jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999-ben törölték a jogszabályból.

A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály büntethetővé teszi. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott.

Kimaradt az a kötelesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovákul megismételni, elég lesz a feliratozás.

Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel. Ez azonban csak azokon a településeken érvényes, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, másutt nem.

Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen.