Az idén 127.500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90.600-an, egységes osztatlan képzésre 10.200-an, felsőfokú szakképzésre 6.500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek.

A diákok összesen 285 ezer jelentkezést adtak be a következő tanévre. A többletből mintegy 12 ezer a nyelvi előkészítő évfolyamon most végző diák, s mintegy 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés.

Arat a turizmus és a vendéglátás

Az általában a főiskolákon oktatott turizmus és vendéglátás szak egy éve vette át a vezetést a gazdálkodási és menedzsment szaktól, melyet döntően egyetemi karok indítanak. A kettő között a különbség az idén tovább nőtt, a turizmus és vendéglátást közel negyedével többen jelölték meg első helyen, mint tavaly - olvasható a felvételi központ honlapján közzétett összegzésben.

Még ennél is nagyobb mértékben - az első húsz szak között a legnagyobb arányban - nőtt egy másik gazdasági szak, a pénzügy és számvitel népszerűsége, amely több mint 50 százalékos növekedéssel az idén az 5. legnépszerűbb képzésnek bizonyult. Ezzel szemben egy másik, szintén népszerű pénzügyi szak, a nemzetközi gazdálkodás nem tudott növekedést felmutatni, így valamelyest visszaesett a rangsorban.

A harmadik és negyedik legnépszerűbb szak évek óta, felváltva, a mérnök informatikus és a kommunikáció. Idén szinte ugyanannyian választották mindkettőt, ám ez az előbbi szak esetében jelentős, közel hatszáz fős növekedést jelent az elmúlt évhez képest.

Komoly ingadozást mutat a jogász szak jelentkezési mutatója: néhány évvel ezelőtt még a legnépszerűbb képzés volt Magyarországon, de úgy tűnik, pár éve stabilizálta helyét az első tíz szak között. Az idén több mint egyharmadával nőtt a jelentkezői létszám, amivel a 6. legnépszerűbb hazai képzésnek bizonyult.

Leszakadóban a bölcsészek

Az idei kérelmeket vizsgálva kiderült az is, hogy tizennégyből mindössze négy képzési területre koncentrálódik a jelentkezők több mint felének érdeklődése. Gazdasági képzést jelölt meg első helyen minden ötödik felvételiző (22,5 százalék). A műszaki és a bölcsészettudományi szakok hasonló népszerűséget mutatnak (15,7, illetve 11,6 százalék), bár az utóbbi években a műszaki képzés folyamatosan növeli előnyét a bölcsésszel szemben. A társadalomtudományi képzési terület részesedése érdemben nem változott (8,4 százalék).

Az idén tapasztalt általános jelentkezési létszámnövekedés nem egyformán érintette az egyes képzési területeket. Az átlaghoz képest jelentős növekedést mutat az összesített listán évek óta második műszaki képzés. Még ennél is jelentősebb a növekedés az utóbbi években némiképp visszaeső, de most úgy tűnik, ismét sokakat vonzó jogi és igazgatási képzési terület esetében: 2009-ben másfélszer annyian jelöltek meg első helyen jogi vagy igazgatási szakot.

Ha nem is sokkal, de az átlaghoz képest nagyobb mértékben növekedett továbbá az informatikai (29,3 százalék), a természettudományi (27,4 százalék), a pedagógiai (26,5 százalék) és a művészetközvetítői (26,0 százalék) képzési terület népszerűsége.

Érdekesség, hogy abszolút értelemben csökkenés csak a művészeti szakokon volt tapasztalható, bár ott is minimális (1,4 százalék). Az összes jelentkezőn belül arányaiban csökkent a részesedése a gazdaságtudományi (19,3 százalék), a társadalomtudományi (17,2 százalék), a bölcsészettudományi (11,7 százalék) és a sporttudományi (14,3 százalék) képzési területek szakjainak.

Államilag támogatott szakokon a következő tanévben alapképzésben 56 ezren tanulhatnak, mesterképzésre mintegy 21 ezer hallgatót vesznek fel. A felvételi pontszámokról júliusban döntenek.