A miniszterelnök a bevezetőben kijelentette: egészen október elejéig azt gondolta, hogy az amerikai hitelválság csak alig érinti majd az országot. A Magyarországon kialakult válsággal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a problémák nagy része nem magyar eredetű, egy lényeges része azonban mégis Magyarország számlájára írható.

A miniszterelnök négy magyar okot említett: az első, hogy ezredforduló óta a lakosság megtakarítási aránya rendkívül alacsony, részben az egymást követő kormányoknak a lakástulajdon szerzését ösztönző politikája miatt. A második, hogy 2006-ig a magyar állam mindig többet költött annál, amennyi a bevétele volt. Hozzátette:idén a deficit a bruttó nemzeti termék 3 százaléka alatt lesz. A harmadik ok a miniszterelnök szerint az, hogy a reformok minden esetben meghiúsultak a lakosság és az ellenzék heves bírálatai miatt. Negyedik okként Gyurcsány Ferenc arra utalt, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalatok jelentős része az elmúlt években külföldi valutában adósodott el.

"Mindemellett én egy különleges ötödik okot is látok" - fűzte hozzá a miniszterelnök, hangsúlyozva: "Az elmúlt tíz évben mi, magyar politikusok több időt fordítottunk egymás legyőzésére, mint arra, hogy egymással együtt dolgozzunk. Most itt az ideje feltenni a kérdést, vajon így kell-e folytatni tovább, vagy nem."

A kormányfő úgy értékelte, hogy egész Európában szembenállás tapasztalható a dolgok megváltoztatását célzó reformokkal. A reformpolitika vesztesei mindig hangosabbak, mint a nyertesek - jelentette ki, utalva arra, hogy az állampolgárok elbizonytalanodtak. "Nekünk, politikusoknak kell jobbaknak lennünk, hogy ezáltal legalább részleges sikert érhessünk el" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök utalt arra, hogy kormánya ugyan május óta kisebbségben van, de törvénytervezeteit kivétel nélkül el tudta fogadtatni. Úgy vélte, hogy a költségvetés is megkapja a többséget. Arra emlékeztetett, hogy a két nagy párt a múltban kerülte a hosszú távú szükségszerűségekkel való szembenézést, s arra törekedett, hogy az emberek rövid távú igényeinek előtérbe helyezéséből pártpolitikai tőkét kovácsoljon. Ezáltal mindkét párt veszített hitelképességéből - jelentette ki.

"2006 óta más politikát folytatok, s ezért meglehetősen magas árat fizetek" - fűzte hozzá a miniszterelnök, utalva arra is, hogy "a reformpolitikát aláásó népszavazásokat nem tartja sokra." "Koalíciós többségemet elveszítettem ugyan, de parlamenti többséget hoztam létre" - fogalmazott a kormányfő.

A Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel kapcsolatban közölte: ebből a hitelből nem lehet beruházni, s nem lehet a szociális feladatokat fedezni. Az azonban segíti az ország hitelképességét, illetve hitelrugalmasságát, és lehetővé teszi a bankok támogatását.

A miniszterelnök az interjúban hangsúlyozta, hogy az Európai Unió "szenvedélyes híve". Úgy vélte, hogy Magyarország ma jóval sebezhetőbb lenne, ha nem csatlakozott volna az unióhoz. Az ország - mint fogalmazott - rendkívül sokat nyert a tagsággal.