Infostart.hu
eur:
353.59
usd:
310.28
bux:
0
2026. június 29. hétfő Péter, Pál

Karfával jók a padok vagy karfa nélkül?

Alkotmányosan indokolhatatlan, mentalitásában pedig embertelen megoldásnak tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy Budapest több pontján közbülső karfákat szereltek a padokra, hogy a hajléktalanok ne tudjanak lefeküdni. A karfákat elsőként alkalmazó VII. kerület egykori képviselője az ombudsman állásfoglalását nevetségesnek tartja, a Hajléktalanokért Közalapítvány kinevezett elnöke pedig arra mutatott rá: nem ez a hajléktalanok legnagyobb problémája.

A fővárosban elsőként az V. kerületi Huszár utca felújítása után helyeztek el elválasztó karfákat a padokra, még 2005-ben. Az egyik akkori önkormányzati képviselő szerint erre azért volt szükség, mert egy hajléktalan beköltözött az utcába, és pénzért árusította fekvőhely gyanánt a padokat a többi hajléktalan számára.

A jelenleg orvosként dolgozó Vedres Klára szerint a döntéssel nemcsak az ott élők érdekeit képviselték, hanem a hajléktalanokét is, mert mint mondta, nem hagyhatták, hogy a téli hidegben ott maradjanak ezek az emberek.

Arra a kérdésre, hogy ezzel valóban a hajléktalanok érdekét szolgálta-e, és mi a véleménye az ombudsman álláspontjáról, azt felelte: nevetségesnek tartja azt. Szerinte a padok pihenést szolgálnak, és csak ezt biztosították a karfákkal.

"Városképi utcaseprés"

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az InfoRádiónak úgy fogalmazott, hogy "városképi utcaseprés" folyik, amikor karfákat szerelnek fel a köztéri padokra, nehogy hajléktalanok kezdjék el az azokat használni ágyként. Mint mondta, a karfa szimbólum, azt jelenti, hogy a nehéz helyzetbe került emberek ellen adminisztratív eszközökkel próbálnak meg fellépni.

Úgy vélte: ezzel a társadalom megsérti a hajléktalanokat, így nem csoda, ha mások tovább merészkednek, így olyan esetek is előfordulnak, hogy felgyújtják az utcán élőket.

Szánalmas, hogy a padokkal kell foglalkozni

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a Hajléktalanokért Közalapítvány január 1-jétől kinevezett elnöke úgy látja: a karfák felszerelése szánalmas ötlet, de nem ez a hajléktalanok legnagyobb problémája. A volt miniszteri megbízott szerint inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a hajléktalanok folyamatosan életveszélyben vannak Budapest utcáin.

Rámutatott: nagyon gyakori, hogy életveszélyben lévő emberek mellett egyszerűen elmennek mások. Szerinte ezért nem a padok karfáival alázzák meg az utcán élőket, hanem azzal, hogy senki sem gondolkodik el azon: vajon mínusz 20 fokban egy hiányos öltözetű ember életveszélyben van-e éjszaka egy telefonfülkében.

Sokan emiatt meghalnak, vagy komoly sérüléseket szereznek. Úgy vélte, ehhez képest szánalmas, hogy a padokkal kell foglalkozni.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Európa gazdasága is megszenvedi a hőséget

Európa gazdasága is megszenvedi a hőséget

Európa rekordokat döntő hőhulláma rávilágít, hogy a szélsőséges meleg már nem csupán egészségügyi, hanem egyre komolyabb gazdasági kockázat is – hívja fel a figyelmet az ING elemzése. Több országban júniusi melegrekordok dőltek meg, kórházak kerültek kritikus helyzetbe, Franciaországban pedig két atomerőművi reaktort is le kellett állítani a hűtővíz hiánya miatt. Kutatások szerint a legsúlyosabb hőhullámos években a munkatermelékenység visszaesése önmagában 0,3–0,5 százalékos GDP-veszteséget okozott, az érintettebb régiókban pedig az 1 százalékot is meghaladta a kár. A probléma már nem csupán Dél-Európát érinti: Németország infrastruktúrája és munkaerőigényes ágazatai is kiemelten kitettek a hőség okozta gazdasági veszteségeknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×