Gyurcsány Ferenc Budapesten, a külképviselet-vezetői értekezlet első napján tartott beszédében azt mondta: a nemzetközi politikában egyre nagyobbak a kihívások. A kormányfő ide sorolta a többi között a nemzetközi terrorizmust.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az egyik legfontosabb feladat, hogy a külképviseleti vezetők aktívan vegyenek részt az elemzői, tervezői munkában a magyar külpolitika képviselőivel.

Gyurcsány Ferenc hozzátette: Magyarország elvi álláspontja végig ugyanaz volt Malina Hedvig ügyében, de tartózkodni kell attól, hogy a kormány beavatkozzon egy másik állam igazságszolgáltatásának ügyeibe, egy konkrét bűneset, vagy annak gyanúja esetén.

A kormányfő azt mondta: akkor is tárgyalni kell a szlovákokkal, ha Malina Hedvignek igaza volt.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a jelenleginél szorosabb uniós integrációt szeretne. Gyurcsány Ferenc tárgyalt a német külügyminiszterrel, valamint az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosával.

A kormányfő szerint nincs eltérés a német és a magyar álláspont között Koszovóról.

Gyurcsány Ferenc azután beszélt erről, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel találkozott a kétnapos külképviselet-vezetői értekezleten, Budapesten.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek orosz vétó esetén is megfelelő intézkedéseket kell hoznia a szerbiai tartomány függetlenedési folyamatára.

Frank-Walter Steinmeier hozzátette: az lett volna a legjobb megoldás, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz Koszovó jövőbeli státuszával összefüggésben.

Koszovó nemzetközi jogi értelemben jelenleg Szerbia része, de 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt áll. A koszovói albánok a tartomány függetlenségét követelik, Belgrád viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó Szerbia része maradjon, és csak széles körű autonómiát biztosítana a tartománynak.