Vizi E. Szilveszter azt mondta: ez azt jelenti, hogy tudományos véleményt fogalmaznak meg nehéz gazdasági, társadalmi kérdésekben, és ezzel segítséget nyújtanak a törvényalkotóknak.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról is beszámolt, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter javaslata szerint 3 év alatt 13 százalékkal növelnék a köztestület költségvetési támogatását.

Meskó Attila főtitkár korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországgal nagyjából azonos méretű országok - mint például Dánia, Belgium vagy Ausztria - 5 milliárd euró fölötti összeget költenek kutatás-fejlesztésre, míg Magyarország esetében a ráfordítás 2005-ben 693 millió euró volt.

Szabad György, az Országgyűlés egykori elnöke felszólalásában több kifogást is megfogalmazott a reformról szóló előterjesztés kapcsán. Úgy vélte, mivel nem tisztázott, hogy a költségvetés mekkora összeget és milyen feltételekkel juttat az Akadémiának, előbb ezt kellene tisztázni, a közgyűlésnek csak azután kellene kialakítania álláspontját a reformról.

Pálinkás József, az MTA rendes tagja arról szólt: nehéz lesz pontosan rögzíteni a kutatóhálózatok feladatait. Példaként említette, hogy Albert Einstein 1930 és 1955 között nem sok olyan dolgot csinált, amit tudományos szempontból mérni lehetett volna.

A közgyűlés elfogadta az MTA múlt évi tevékenységéről szóló, a kormány számára megfogalmazott beszámoló szövegét, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló, a 2005-2006-os időszakot felölelő országgyűlési jelentés tervezetét.