Pelczné Gáll Ildikó Budapesten elmondta: több tanulmányt áttekintettek, és azt a következtetést vonták le, hogy a magántőke bevonása az egészségügyi ellátásba a működési költségek növekedésével, a profitelvárás megjelenésével és a járulék emelésével járna.

A politikus egy 2004-ben készült OECD tanulmány megállapítását összegezve közölte: a munka készítői nem ismernek olyan országot, ahol a több-biztosítós modell eredményes lenne.

Egy másik, európai uniós tanulmányt említve Pelczné Gáll Ildikó azt mondta: az állami egészségbiztosítók fenntartása az esélyegyenlőség biztosítását jelenti, mert ebben az esetben a legalacsonyabbak a működési költségek, és a makrogazdasági mutatók is ekkor a legjobbak.

Negatív példák

Az Egyesült Államokat említve a Fidesz alelnöke közölte: 40 millió állampolgára ellátatlan, a chilei tapasztalatok pedig azt mutatják: a gazdagokat az üzleti, míg a szegényeket az állami biztosító látja el. Ez utóbbi esetben az alacsony jövedelmek miatt a befizetett pénz nem elég a megfelelő ellátáshoz.

A szomszéd országok közül Pelczné Gáll Ildikó Csehországot és Szlovákiát említette, ahol szerinte a több biztosító megjelenése nem jelentette a minőségi szolgáltatások kialakulását.

A Fidesz alelnöke úgy vélte, a kormány mai elképzelése a globális tőkét szolgálja, hozzátéve: nem a biztosítómodell-váltás az egészségügyi reform kulcsa; ehelyett a jelenlegi rendszert kell fejleszteni.

MSZP: csak a kiegészítő területen

Schvarcz Tibor, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista alelnöke közölte: pártja olyan biztosítási rendszert képzel el, ahol az egészségbiztosítás megmarad az egy kockázatközösségen alapuló biztosítónál.

A politikus hangsúlyozta: az MSZP nem támogatja a versengő üzleti magánbiztosítók rendszerét, legfeljebb a kiegészítő biztosítások területén, ilyen lehet az ápolási-, a baleset-, illetve a rokkant biztosítást.