Daróczi Etelka elmondta: a halandóság területi vizsgálatánál mindig figyelembe kell venni az ott élők iskolai végzettségét.

A felsőfokú végzettséggel, illetve a nyolc általánossal rendelkező férfiak életkilátásai között akár 12 év különbség is lehet, ami tényleg döbbenetes - fogalmazott a szakember, hozzátéve: Budapest kerületei esetében a megyéknél jóval kisebb területi egységekről van szó, a különbségek mégis sokkal erőteljesebbek.

A VII. és a II. kerület iskolai végzettség szerinti népességstruktúrája még jobban eltér, mint a megyék között megfigyelhető különbség; a férfiak születéskor várható élettartamában pedig nyolc-tíz éves különbség van a VIII. és II. kerület között - emelte ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Kevesebb ártalom

Daróczi Etelka az okokat taglalva közölte: a II. kerületben igen magas a diplomások aránya, az iskolai végzettség pedig áttételesen hat a várható élettartamra, azáltal, hogy a diplomásoknak magasabb a jövedelmük, egészen mások a munkavégzés körülményei, sokkal kevesebb munkahelyi és környezeti ártalom éri őket.

Egy diplomás ember sokkal felkészültebb arra, hogyan küzdjön meg a betegségekkel, jobbak az ismeretei és kapcsolatai, hatékonyabban tudja érvényesíteni az érdekeit - fűzte hozzá a szakértő.

Az országos átlag alatt

A KSH adatai szerint a nyolc osztályt végzettek átlagos élettartama Budapesten az országos átlag alatt van. Daróczi Eteleka szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy azok a fővárosiak, akik nem szereztek magasabb képzettséget, leszakadtabb réteget képeznek, mint az ország más részén élő, hasonló képzettséggel rendelkező honfitársaik.

Az életkilátások egyébként nem feltétlenül Budapesten a legjobbak, hanem az 50-100 és 100-300 ezer lakosú településeken - említette meg a tudományos főmunkatárs, hozzátéve: az országos különbségek nőttek 2001 és 2005 között.