Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

"A Gönczöl-jelentésből a kormányzati kommunikáció köszön vissza"

A kormány kommunikációja köszön vissza a Gönczöl-bizottság jelentéséből - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi bizottságának fideszes elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: a politikai felelősség előtt a kiváltó okokat kell megvizsgálni.

Mint mondta, a bizottság jelentése szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelőssége abban merül ki, hogy rosszul kommunikálta a balatonőszödi beszédét, tehát nem abban, hogy mit mondott a beszédben. A testület szerint a hiba csak az volt, hogy a kormányfő nem mérte fel kellően, hogy a beszédnek milyen következményei lehetnek.

Orbán Viktort, a Fidesz elnökét teszik felelőssé az utcai zavargásokért, mivel nem tudta elfogadni választási vereségét. Balog Zoltán szerint a bizottság nem egyforma mércével mérte a két politikust.

Hozzátette: a jelentés a Magyarországon jelenleg zajló folyamatokat is kommunikációs hibaként állítja be. Nem azt mondja, hogy rosszak a reformok, amelyeket a kormány meg akar valósítani, hanem azt, hogy a kormány rosszul kommunikál, ezért nem tudja elfogadtatni az emberekkel a változtatásokat.

Balog Zoltán politikai manipulációnak tartja a terrorveszéllyel való fenyegetést, amelynek indokával a rendőrség továbbra is lezárva tartja a Kossuth teret. Hozzátette: a téren egyszer sem történt erőszakos cselekmény.

Szerinte a terrorizmus gyanújának felvetése is azt sugallja, hogy szélsőségeseknek titulálják mindazokat, akik a Parlament épülete előtt akarnak hangot adni véleményüknek.

Hozzátette: természetesen vannak ostoba, agresszív emberek, akiket ki kell emelni a tömegből és le kell tartóztatni, ha törvényellenes cselekedeteket hajtottak végre. De a Kossuth téren megjelent teljes tömegről nem lehet azt állítani, hogy szélsőségesek, hiszen ott semmilyen erőszakos cselekmény nem történt.

Erőszak az utcán történt október 23-án, valamint szeptember közepén a Magyar Televízió székházánál - mondta.

Hangsúlyozta: sokan vannak azok, akik úgy érzik, hogy tehetetlenek, és elegük van abból, ami Magyarországon zajlik, sokuknak nemcsak a kormányból, hanem az ellenzékből is. A kormány azonban mindezeket az embereket és cselekedeteiket kriminalizálja, összemossa a valóban erőszakos cselekedetekkel. Holott a feladatuk az lenne, hogy a két ügyet elválasszák egymástól, és külön kezeljék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×