A Világgazdaság összeállításából kiderül, nehezen jutnak munkához a pályakezdők, az idősek pedig nem csak megszerezni, megtartani is alig tudják az állásukat. A jelenség nem csupán Magyarországot érinti: szerdán például a német kormány tárgyalta, hogy állami bérkiegészítéssel ösztönözzék az 50 év feletti munkavállalókat álláskeresésre. A magyar kormány többek között "munkakipróbálással" igyekszik rávenni cégeket a korosabbak alkalmazására. Az ötven év felüli állástalanok foglalkoztatását vállalók három hónapig megkapják a kifizetett bérnek és járulékainak összegét, a maximum 90 ezer forintig. Körülbelül 33 ezer állástalan pályakezdő van Magyarországon.

A Népszabadság szerint a kormánynak nem volt jóváhagyott, több ciklust átívelő tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégiája a Magyar Tudományos Akadémia működéséről. Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderül, 2004-ben kutatás-fejlesztésre 181,5 milliárd forintot, a GDP 0,89 százalékát költötték, ami jelentősen elmarad az EU 1,9 százalékos átlagától. A jelentés szerint ez jól jellemzi a hazai kutatásfejlesztés általános állapotát. A számvevőszéki jelentés kifogásként említette, hogy az Akadémián belül a jelenlegi döntési mechanizmus lassú és nehézkes. Ezen felül 2004 óta jelentősen csökkent a publikációk és a nemzetközi együttműködésben kutatott témák száma.

A Magyar Nemzet azt írja, a takarékosság jegyében minden bizonnyal megszűnik az Orbán-kormány idején létrehozott, önállóan működő Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ. A SZEBEKK várhatóan az Országos Rendőr-főkapitányságon belül működő Nemzeti Nyomozó Irodába olvad be. A lap szerint az átalakítás gondolata számos kérdést felvet, ezek közül az egyik legjelentősebb, amit nemzetbiztonsági szakértők is megerősítettek a lapnak: kétséges, hogy a rendőrségbe integrált csúcsszervhez a jövőben is eljut-e a megfelelő mennyiségű információ.

Az Index szerint egy külföldi ingatlanbefektető négy külföldi sztárépítészt hívott Budapestre, hogy tervezzenek jelentős épületeket a Belvárosba, Újpestre, és alakítsák át luxusáruházzá a Divatcsarnokot és a Tőzsdepalotát. Az internetes portál egyenesen harmadik világháborús filmdíszletnek titulálja a Szervita téri parkolóház helyére tervezett két, egymásra helyezett kristályt formázó felhőkarcolót. Ezzel az építész állítólag áthágja a területre vonatkozó összes lényeges szabályt. A belvárosi főépítésznek tetszenek a tervek, ennek azonban ellentmond, hogy meg szeretnék őrizni a kerület egységes jellegét, így nem lenne szerencsés, ha toronyházak épülnének egy műemléki jelentőségű területen.

A Napi Gazdaság azt írja, még ebben az évben valamennyi, hazánkban működő takarékszövetkezet tőkéjének el kell érnie a 200 millió forintot, jövő év végére pedig az uniós szintnek megfelelő 250 millió forintot. A Napi Gazdaság szerint a tavalyi 19-ről 11-re csökkent az olyan takarékszövetkezetek száma, amelyek tőkéje a kritikus 200 millió forintos szint alatt van.

Rózsadomb vagy Pasarét? A portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint még mindig magasabb Rózsadomb presztízse, a legkeresettebb részeken a panoráma és a presztízsérték együttesen akár 20 százalékkal is növelheti az árat. Aki Pestről szeretne Budára költözni, annak mindkét terület szimpatikus, szép számmal akadnak azonban lokálpatrióták is. A nettó hasznos beépíthető terület négyzetméterára 200-250 ezer forint között mozog, Pasaréten kicsivel olcsóbbak, itt 200 ezer Ft lehet irányadó. Ikerházat mindkét területen már 75 millió forinttól kaphat az érdeklődő, a 150 millió forintos ár pedig már valóban normál igényeket kielégítő családi házat jelent.