Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.52
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Emmanuel Macron francia államfő beszédet mond a francia nagyköveteknek a párizsi államfői hivatalban 2025. január 6-án, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulója előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Aurelien Morissard

Emmanuel Macron: Franciaország tíz hónapos önkéntes katonai szolgálatot vezet be

Emmanuel Macron államfő hangsúlyozta: nem lesz kötelező sorkatonaság, és nem küldenek katonákat Ukrajnába. Franciaország jövő nyártól bevezeti a tíz hónapos „nemzeti szolgálatot” fiatal felnőttek számára, amely önkéntes lesz, és „a hadsereg igényeit” hivatott kielégíteni az orosz fenyegetésekkel és a megnövekedett konfliktuskockázatokkal szemben.

„A félelemmel nem lehet elkerülni a veszélyt. Az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük, ha felkészülünk rá” – mondta Emmanuel Macron francia államfő a 27. hegyigyalogos dandárnál tett látogatásán az Alpokban található Varces-ben.

Emmanuel Macron elmondta: az önkéntesek „kizárólag nemzeti területen” fognak szolgálni.

Az elnök már kedden leszögezte, hogy Franciaország „nem küldi fiait Ukrajnába”.

A fiatalok és katonák körében elmondott beszédében a köztársasági elnök úgy vélte, hogy „ifjúságunk elkötelezettségre szomjazik”, és „van egy generáció, amely készen áll a hazáért felkelni” a francia hadsereg keretein belül.

Franciaország 1997-ben törölte el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Annak visszaállítása az államfő szerint „olyan ötlet, amelyet csak azok támogatnak, akik nem ismerik a mai hadseregeink valóságát”.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy az új rendszert, amelynek neve „nemzeti szolgálat” lesz, jövő nyártól fokozatosan indítják el, a jelöltek kiválasztása pedig már január közepétől megkezdődik. A szolgálat tíz hónapig tart, egy hónap kiképzés után kilenc hónapig a hadseregben.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint

az önkéntes katonai szolgálatért minden fiatal havonta legalább 800 eurót kap, emellett szállást, étkezést és felszerelést is biztosítanak számára.

A költségvetési megtakarítások miatt a program fokozatosan fog felfutni: az első évben 3 ezer fiatalt kell elérnie, 2030-ra évi 10 ezer, 2035-re pedig 42 500 fős célkitűzéssel.

Az önkéntesek 80 százaléka olyan 18-19 éves fiatal férfi és nő lesz, aki a jövőben katona lesz, és aki számára az önkéntes szolgálat „szünetévként” fog szolgálni a felsőoktatási képzés előtt. A többi jövőbeli pályázó legfeljebb 25 éves lehet, és szakterületük alapján választják ki őket (mérnökök, ápolók, fordítók).

Fabien Mandon vezérkari főnök múlt héten a francia polgármesterek éves kongresszusa előtt elmondott beszédében úgy vélte, hogy Franciaországnak helyre kell állítania „lelki erejét, hogy elfogadja, fájdalmas lehet megvédeni azt, ami lényegünk”, és készen kell állnia arra, hogy „elfogadja, elveszíthetjük fiainkat”.

A kijelentést a baloldali ellenzék egy része „háborús uszításnak” minősítette, míg a szintén ellenzéki, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés hibának nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy a franciák „nem készek meghalni Ukrajnáért”.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által a BFM hírtelevízió számára készített és szerdán közzétett felmérés szerint a franciák közel háromnegyede (73 százaléka) támogatja az önkéntes katonai szolgálat létrehozását. Az Ifop által az LCI hírtévé számára végzett felmérés szerint ez az arány 81 százalék.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×