Milos Zeman kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfokú végzettsége, illetve, hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a visegrádi négyekhez - derül ki abból a közleményből, amelyet Jirí Ovcácek elnöki szóvivő pénteken hozott nyilvánosságra az elnöki hivatal honlapján.

Milos Zeman úgy véli: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előterjesztenek neki - olvasható a közleményben. Az elnöknek néhány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de őket ennek ellenére is hajlandó kinevezni.

A köztársasági elnök azután nyilatkozott, hogy pénteken délelőtt befejezte találkozóit az egyes miniszterjelöltekkel.

Petr Fiala, kinevezett miniszterelnök már szerdán bejelentette: panasszal fordul az alkotmánybírósághoz és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől, amennyiben Milos Zeman nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek.

"Bízom abban, hogy az egész kormány ki lesz nevezve. Ha az elnök fenntartja kifogásait az egyik jelöltem ellen, kénytelen leszek beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz. Mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódjék, milyenek az elnök, illetve a kormányfő jogkörei ebben a dologban" - jelentette ki Petr Fiala.

Fiala csütörtökön hozta nyilvánosságra egy Twitteren megjelent bejegyzésében, hogy kedden már találkozott Zemannal, és megvitatta vele a kormányalakítás kérdéseit. A két politikus hétfőn ismét találkozik, a kinevezett kormányfő ezt követően akarja ismertetni további lépéseit. Az alkotmánybírósági beadvánnyal az új kormánykoalíció több pártja is egyetért. Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője szerint Zeman és Fiala hétfőn az új kormány kinevezésének dátumáról is egyeztetni fog.

Az elnöki honlapon megjelent közlemény szerint Milos Zemannak alapvetően négy kifogása van Jan Lipavsky ellen.

Kifogásolja, hogy Lipavskynak csak alapfokú egyetemi képzettsége van, tartózkodóan viszonyul a visegrádi négyekkel és az Izraellel történő cseh együttműködéshez,

ami szerinte ellentétes a kormányprogrammal, illetve elfogadhatatlan számára Lipavsky azon korábbi felvetése, hogy a kitelepített németek által évente megrendezett Szudétanémet Napokat jövőre Csehországban tartsák meg.

A CTK hírügynökség az államfő kifogásaival kapcsolatosan rámutat: Jan Hamácek, a távozó Andrej Babis kormányának első alelnöke és belügyminisztere, aki ideiglenesen a külügyminisztériumot is irányította, érettségivel rendelkezik. Ami Izraelt és a visegrádi négyeket illeti, Lipavsky ismételten leszögezte, téves az a vélemény, hogy ellenzi az együttműködést velük.

A jogköri vita az államfő és a kormányfő között a miniszteri kinevezés kérdésében nem újdonság, már Václav Havel elnöksége, illetve utódai idején is felmerült.

A cseh alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen. Az alapszabály szerint az államfő kinevezi a kormányfőt "és annak javaslatára kinevezi a kormány többi tagját és megbízza őket a minisztériumok, illetve más hivatalok vezetésével". Az alkotmány tehát az elnöki vétó lehetőségét konkrétan nem említi. Ennek ellenére a cseh alkotmányjogászok egy része szerint ez magától értetődő, mert az elnök nem egyszerű "aláírógép", míg mások azt vallják, az elnöknek kötelessége kinevezni a kormányfő jelöltjeit.

A múltban minden esetben a kinevezett kormányfő hátrált meg, s végül kompromisszumos megoldások születtek. Az alkotmánybírósági állásfoglalás szükségessége ugyan már többször is felmerült, de eddig egyetlen kijelölt miniszterelnök sem élt ezzel a lehetőséggel.