Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Paul Givan a lemondását bejelentő csütörtök esti tájékoztatójában úgy fogalmazott: az észak-írországi protokoll a belfasti hatalommegosztási mechanizmus kényes egyensúlyi helyzetére is hatást gyakorol.

Sir Jeffrey Donaldson, a DUP vezetője nem sokkal későbbi nyilatkozatában kijelentette: a legnagyobb észak-írországi kormányzati erő vezetőjeként nem hajlandó segédkezni egy olyan protokoll fenntartásában, amely ennyire megingatja az Egyesült Királyság megtestesítette uniót és gazdasági integrációt, valamint Észak-Írország helyzetét ebben az unióban.

A törékeny hatalommegosztási egyezmény alapján a koronahű protestáns DUP párthoz tartozó Paul Givan távozásával automatikusan le kell mondania a második erő, az ír sziget egyesítését akaró Sinn Féin első miniszterhelyettesének, Michelle O’Neillnek. A többi miniszter a helyén maradhat.

A helyi belpolitikai válságot Nagy-Britannia és az EU brexitegyezménye, annak is úgynevezett északír záradéka provokálta ki. Eszerint a brit fennhatóságú Észak-Írország tagja marad az európai vámuniónak, így szabadon áramolhatnak az áruk a tartomány és az EU-tag Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határon, elkerülve egy új, „kemény” szárazföldi határ felállítását, valamint annak lehetőségét, hogy a megosztott Észak-Írországba visszatérjen az erőszak.

Viszont ehhez Londonnak vállalnia kellett, hogy belső vámhatárt állít fel a fő brit sziget és Észak-Írország között. A különböző szállítási gondok miatt most az északír agrárminiszter egyoldalúan bejelentette, hogy csütörtöktől leállítja a vámellenőrzést.

Érvelése szerint a vámolás növelte a bürokráciát és késedelmeket okozott az észak-írországi vállalkozásoknak és fogyasztóknak.

Az északír első minisztert adó DUP ellenzi az Északír Jegyzőkönyvet, mivel szerinte ezzel Észak-Írországot másképp kezelik, mint Nagy-Britannia többi részét, és ez aláássa a brit állam egységét.

Brüsszelben ismét elégedetlenséget váltott ki a vitában immár sokadik brit lépés.

Az Európai Bizottság szóvivője napközben közölte, a döntés „nem hasznos és további bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremt az észak-írországi vállalkozások és polgárok számára”. A Bizottság emlékeztette a brit kormányt: „felelőssége betartani nemzetközi vállalásait”.

Csütörtökön Mairead McGuinness, az unió pénzügyi stabilitási biztosa, akit Írország delegált, a nemzetközi jog megsértésének nevezte az észak-ír kikötőkben történő ellenőrzés leállítását. Az EU-ban azt is közölték, hogy az ügyben már többször tárgyaló Maros Sefcovic bizottsági alelnök ismét összeül a britek képviselőjével, immár Liz Truss külügyminiszterrel. Érdekesség, hogy ha a karanténbulikba belebukik Boris Johnson brit kormányfő, akkor Truss az egyik vezető jelölt a helyére.

Az ügyet komplikálja, hogy ezúttal úgy tűnik, háromszereplős a vita,

és nem pusztán brit–európai szembenállásról van szó. A brit parlament Északír Ügyek Bizottsága elnöke például úgy fogalmazott: „Konzervatív vagyok – utalva ezzel arra, híve annak, hogy a tartomány brit fennhatóság alatt maradjon –, és hiszek a jogkövetésben, hogy tiszteljük azt, amit önkéntesen vállaltunk” – írta a Twitteren Simon Hoare.

A brit kormány illetékes miniszere közben azt állította, hogy a vámstop az északír hatóságok egyoldalú döntése, Londonnak ahhoz nem volt köze.