eur:
415.22
usd:
399.16
bux:
78861.42
2024. december 19. csütörtök Viola
Idlíb,2018. április 10.A Fehérsisakosok nevű szíriai önkéntes mentőalakulat tagjai túlélők után kutatnak egy robbanás következtében megsemmisült lakóház romjai között az észak-szíriai Idlíbben 2018. április 9-én. Egyelőre nem tudni, hogy a legkevesebb 19 ember halálát követelő robbanást rakéta becsapódása vagy gépkocsiban elhelyezett pokolgép okozta. (MTI/EPA/Mohammed Badra)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohammed Badra

Küszöbön áll a szíriai háború utolsó nagy hadművelete

Hamarosan elkezdődhet a kormányellenes lázadók kezén lévő Idlíb tartomány ostroma, Aszad elnök és szövetségesei már kezdik előkészíteni a támadást.

Irán már a szíriai háború végjátékára készül – erre utal a Damaszkuszban járt iráni külügyminiszter megjegyzése, hogy „meg kell tisztítani a terroristáktól” az utolsó, lázadó kézen maradt területet – Idlíb tartományt.

Az irániak mellett az oroszok is támogatást nyújtanak Aszad elnök erőinek az offenzívához – közben pedig a felek, az általában a lázadókat támogató Törökország bevonásával a pénteken Teheránban folytatnak tanácskozást arról, hogy mi is történjen Idlíbben.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy

Washington „a háború eszkalációjaként” tekint bármely, a tartomány elleni támadásra, és megtorolja, ha az Aszad-hadsereg vegyi fegyvereket vet be.

A várható offenzíva előtt megindult az érintett felek propaganda-hadművelete is. A nyugati oldalon, a brit Guardian című lap például azt írta: „Putyin orosz elnök puhítja a nyugatot az általa tervezett idlíbi vérfüdő előtt.” A tartomány kétmillió belső menekült otthona és Moszkva „különleges erőfeszítéseket tesz, hogy előre igazolja várható gyilkos támadását. Szövetségese, Aszad elnök bármely emberi veszteség mellett vissza akarja szerezni a területet” – írja a brit lap.

A szintén brit Telegraph az orosz propaganda-kampány részének nevezi az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatát, amely azzal vádolta meg a lázadókat, hogy ideggázt csempésztek be, amit saját civiljeik ellen akarnak bevetni és a következményeket a rezsim és orosz szövetségesei által propagandaeszköznek tartott Fehér Sisakok mentőszolgálat majd lefilmezi. Ezzel pedig kiprovokálják majd az amerikai, brit és francia légicsapásokat az Aszad-rezsim ellen.

Maga a Telegraph is várható vegyifegyver-támadásról spekulál, csak szerinte a szíriai kormány tervezi azt, hogy „felpuhítsa” a tartományt védő lázadó erőket és megtörje a lakosság ellenállását.

Háromszor annyian lettek

A Middle East Eye híroldal szerint a korábban 700 ezres lakosságú Idlíbben, mostranra 2 és félmillió ember zsúfolódott össze. Legkevesebb 70 ezer fegyveres tartózkodik a tartományban, köztük az al-Kaidához köthető csoportok, az újonnan létrehozott Nemzeti Felszabadítási Front és a törökök által kiképzett „Nemzeti Hadsereg” és az Iszlám Állam alvó sejtjeinek emberei.

A tartományban a kormányellenes erők belharcai miatt nincs nyugalom.

Törökország időt kért Oroszországtól, hogy az offenzíva előtt a többiektől elszigetelhesse a Hajat Tahrir al-Sam harcosait.

Egyes elemzők szerint bár Oroszország a legerősebb játékos a térségben, most mégsem akarja újra elmérgesíteni viszonyát Törökországgal. Ezért Moszkva arra kérheti Asszadot, hogy ne indítson totális támadást Idlib ellen.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×