Trump elnök a megválasztása előtti kampányban sem rejtegette:

mennyire ellenzi

az Obama-kormányzat és több más vezető ország alkuját az iráni vezetéssel.

Barack Obama azzal érvelt, hogy az urándúsítás korlátozásával Irán távol kerül attól, hogy saját atomfegyvert fejlesszen ki.

A szövetségesek közül Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és az EU valamint mellettük Kína és Oroszország is aláírta az alkut, amelynek nyomán feloldották az Iszlám Köztársaságot sújtó kereskedelmi szankciókat és hosszú évek után az irániak újraindíthatták a nemzetközi olajeladásokat.

Trump szerint viszont nem tartják magukat az alku „szellemiségéhez”. Amerikai katonai vezetőkkel tartott találkozóján azt mondta: a jelenlévők

„vihar előtti csendet” élnek át,

majd újságírói kérdésre, hogy mire is gondolt azt mondta: „majd megtudják”.

Több médium is arról tudósít, hogy Trump arra készül, hogy nem erősíti meg az Iránnal kötött 2015-ös alkut.

A lépés nyomán az ügy az amerikai Kongresszus elé kerül és a törvényhozás hatvan napot kap arra, hogy eldöntse: ismét szankciókkal sújtsák-e Iránt.

Kommentátorok megjegyzik: a döntés kiélezné a feszültséget a Közel-Keleten, ahol a sííta Irán és a szunnita arab országok versengenek a befolyásért. Mindez emberéletekben mérhető, mert Szíriától Jemenig tüzeli a regionális konfliktusokat.

Trump szerint viszont egyszerű a képlet: „az iráni rezsim támogatja a terrorizmust és erőszakot és káoszt terjeszt a Közel-Keleten”.

„Véget kell vetnünk Irán folytatódó agressziójának és nukleáris ambícióinak. Nemsokára hallani fognak Iránról” - monda a Fehér Házban katonai vezetők előtt.

Trump úgy állította be a főgonosznak Iránt, hogy a nyugaton a terror fő forrásának a szunnita gyökerű és a síítákat eretneknek tartó Iszlám Államot tartják. Ráadásul Irán közvetve szövetséges a dzsihadisták elleni műveletekben Irakban.

A Guardian című lap megjegyzi: miközben Trump Irán megfékezéséről beszélt, ott ültek mellette tanácsadói, akik „többször is megismételték, hogy Irán betartja az alkut”.

James Mattis védelmi miniszter például azt mondta a héten: amerikai biztonsági érdek fenntartani a megállapodást.

Joseph Dunford vezérkari főnök pedig közölte: a több ország által kötött alku felmondása aláásná az Egyesült Államok szavahihetőségét és azt, hogy a jövőben más biztonsági megállapodást köthessen.

Biztonsági szakértők azt is megjegyzik: az Észak-Koreával kiéleződött feszültség miatt az Egyesült Államoknak nincs szüksége egy újabb nukleáris válságra.