eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Trump már a brit titkosszolgálatot is vádolja

Trump már a brit titkosszolgálatot is vádolja

Meglepő fordulatot vett Donald Trump amerikai elnök és a kémszolgálatok vitája. A Fehér Ház most a brit hírszerzést vádolta meg azzal, hogy Barack Obama volt elnöknek segítve kémkedett az akkor még csak megválasztott elnök, Trump után.

Miközben a világ egy része félig nevetve, félig sírva fogadta a Trump-érában gyorsan elterjedt „alternatív tények” kifejezést, az elnök továbbra is szállítja a sokak számára meghökkentő és nehezen hihető híreket.

Már az is nagy megdöbbenést váltott ki, amikor a Twitteren írva azzal vádolta meg elődjét, Barack Obamát, hogy lehallgattatta a telefonjait és a kommunikációját.

A Trump-stáb erre nem szolgáltatott bizonyítékot és egy darabig nem lehetett tudni, merre halad majd a történet. Csütörtökön a Fehér Ház viszont újabb állítással szolgált. Sean Spicer szóvivő egy konzervatív hírtévé tudósítására utalva azt mondta:

a brit titkosszolgálat kémkedett Trump után – Obama embereinek megbízására.

„Obama elnök nem használta a CIA-t, az NSA-t, az FBI-t vagy az Igazságügyminisztériumot, hanem a brit kémszolgálatot a GCHQ-t. Miért? Azért, hogy ne legyen a megfigyelésen amerikai ujjlenyomat” – mondta egy parázs hangulatú fehérházi sajtótájékoztatón Spicer.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői ugyanazon a napon kétpárti nyilatkozatban utasították vissza a vádat, hogy az Obama-kormányzat megfigyelte volna az akkor még megválasztott elnököt.

Még a Trump alkalmi szövetségesének tartott republikánus kongresszusi elnök, Paul Ryan is megszólalt, és azt mondta:

nincs bizonyíték a lehallgatásra.

Szokatlan módon a brit GCHQ lehallgatóközpont is közleményt adott ki, amelyben „totálisan nevetségesnek” nevezték a vádat és közölte: „azt figyelmen kívül kell hagyni”.

Bár a brit szolgálat addig nem ment el, hogy határozottan tagadja a megfigyelés tényét – biztonsági szakértők ezt azzal a gyakorlattal próbálták magyarázni, hogy a kémszolgálatok nem kommentálják az ellenük felhozott állításokat.

A brit szolgálat elleni vádat először Andrew Napolitano volt bíró fogalmazta meg.

Trump ellenfelei – sokadszorra – azzal vádolják az elnököt, hogy állításaival el akarja terelni a figyelmet arról a vizsgálatról, amely azt kutatja: milyen kapcsolatai voltak kampánystábjának Oroszországgal.

Közben Moszkvában úgy érezhetik – ha bármilyen módon támogatták is Trumpot – rossz lóra tehettek. Az amerikai külügyminisztérium ugyanis közölte: a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget Ukrajna része, „illegálisan szállták meg és a területen elnyomják a szólás-, gyülekezési- és vallásszabadságot”.

A szankciók addig maradnak érvényben, amíg vissza nem adják a Krímet Ukrajnának

– közölte az amerikai külügyi szóvivő. Mindez élesen szembemegy Donald Trump retorikájával, aki azt ígérte, hogy új alapokra helyezi a viszonyt Moszkvával.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×