eur:
410.47
usd:
391.53
bux:
0
2024. november 27. szerda Virgil

4000 további katonával üzen a NATO Moszkvának

Négyezer katonát telepít a NATO a balti államokba és Lengyelországba, hogy ezzel üzenjen a fenyegetőnek tartott Moszkvának. Oroszország és az Észak-Atlanti szövetség között egyre feszültebb a viszony és nyugati vezetők azzal vádolják az oroszokat, hogy azok a NATO keleti határállamait fenyegetik.

4000 főből álló, többnemzetiségű erőt küld a NATO az Oroszországgal határos Lengyelországba és a balti köztársaságokba – jelentette be Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára.

Az észak-atlanti védelmi szervezet védelmi miniszterei a tervek szerint kedden hagyják jóvá a telepítést.

Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta sürgette, hogy a NATO fokozza jelenlétét területükön.

Brüsszelben Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, „négy ütőképes dandárt” telepítenek az említett országokba, „hogy megvédjük szomszédságunk biztonságát. Ez világos jelzés lesz arra, hogy megvédjük bármely szövetségesünket”.

Stoltenberg, aki 2009-es kinevezése idején még a Moszkvával való párbeszéd híve volt, de később határozott bírálójává vált, nem említette név szerint Oroszországot.

Mások azonban igen. Philip Breedlove négycsillagos tábornok, a szövetség májusban leköszönt európai parancsnoka például februárban azt mondta „Oroszország létében fenyegeti a nyugatot”. Néhány hete már arról beszélt: a NATO-nak proaktív módon párbeszédet kell kezdenie Moszkvával „a nagyobb bajok megelőzésére”.

Utódja, Curtis Scaparrotti tábornok viszont azt mondta: a Szövetségnek képesnek kell lennie „már ma este harcolnia”.

Korábban napvilágra került NATO-elemzések szerint Moszkva – ha akarná – napok alatt megszállhatná a balti államokat és az észak-atlanti erők mindössze fékezhetnék az inváziót.

Sir Richard Shrieff volt európai NATO helyettes főparancsnok szerint akár atomháború is kirobbanhat Oroszországgal. Szerinte Moszkva azzal az okkal támadhatná meg a balti államokat, hogy védelmébe kell vennie az ott élő orosz etnikumot.

A baltikumi oroszok nyelvhasználatának és állampolgári jogainak ügye a három volt szovjet tagállam függetlensége óta heves vitákat szült.

Shireff tábornok szerint a NATO-nak nem szabad gyengének mutatkoznia.

Oroszországban viszont úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a NATO a korábbi szóbeli egyezségeket felrúgva egyre közelebb húzódott határaikhoz, amit fenyegetésnek tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakszervezet a vasúti fennakadásokról: ha nem lépnek közbe, még tovább gyűrűznek a problémák

Szakszervezet a vasúti fennakadásokról: ha nem lépnek közbe, még tovább gyűrűznek a problémák

Kettős hiba miatt kellett lezárni a Déli pályaudvart hétfőn, miután tiltott jelző mellett haladt el egy vonat – mondta az InfoRádióban a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Meleg János szerint a fennakadások, meghibásodások a forráshiányra és a költségmegszorításokra vezethetők vissza. Arról is beszélt, hogy a gyakori kellemetlenségek miatt negatív kép alakult ki az emberekben a MÁV-ról, miközben a vasutas munkavállalók hozzáállása példaértékű, becsülettel dolgoznak.

Tűzszünet Izrael és a Hezbollah között - "Minta lehet"

Joe Biden elnök kedden bejelentette, hogy Izrael és a Hezbollah megállapodott egy amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünetben. Az amerikai elnök szerint az alku minta lehet a gázai háború befejezéséhez is. „Ami maradt a Hezbollahból és más terrorszervezetekből, az nem tudja többé fenyegetni Izrael biztonságát.”
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
ATACMS-csapás érte Oroszországot, Ukrajna Tomahawk-rendszereket kért - Híreink az ukrán frontról szerdán

ATACMS-csapás érte Oroszországot, Ukrajna Tomahawk-rendszereket kért - Híreink az ukrán frontról szerdán

Oroszország megerősítette: ATACMS-rakétákkal támadta Ukrajna a Kurszk melletti Vosztocsnij repteret, Moszkva válaszcsapást ígért. Ukrajna hivatalosan és nyilvánosan is minimum 1000 kilométeres hatótávolságú Tomahawk-rakétákat kért szövetségeseitől, néhány NATO-ország pedig támogatná a transzfert. Kurahove, Toreck és Csasziv Jar városok orosz kézre kerülése akár napok kérdése is lehet. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×