Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

4000 további katonával üzen a NATO Moszkvának

Négyezer katonát telepít a NATO a balti államokba és Lengyelországba, hogy ezzel üzenjen a fenyegetőnek tartott Moszkvának. Oroszország és az Észak-Atlanti szövetség között egyre feszültebb a viszony és nyugati vezetők azzal vádolják az oroszokat, hogy azok a NATO keleti határállamait fenyegetik.

4000 főből álló, többnemzetiségű erőt küld a NATO az Oroszországgal határos Lengyelországba és a balti köztársaságokba – jelentette be Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára.

Az észak-atlanti védelmi szervezet védelmi miniszterei a tervek szerint kedden hagyják jóvá a telepítést.

Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta sürgette, hogy a NATO fokozza jelenlétét területükön.

Brüsszelben Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, „négy ütőképes dandárt” telepítenek az említett országokba, „hogy megvédjük szomszédságunk biztonságát. Ez világos jelzés lesz arra, hogy megvédjük bármely szövetségesünket”.

Stoltenberg, aki 2009-es kinevezése idején még a Moszkvával való párbeszéd híve volt, de később határozott bírálójává vált, nem említette név szerint Oroszországot.

Mások azonban igen. Philip Breedlove négycsillagos tábornok, a szövetség májusban leköszönt európai parancsnoka például februárban azt mondta „Oroszország létében fenyegeti a nyugatot”. Néhány hete már arról beszélt: a NATO-nak proaktív módon párbeszédet kell kezdenie Moszkvával „a nagyobb bajok megelőzésére”.

Utódja, Curtis Scaparrotti tábornok viszont azt mondta: a Szövetségnek képesnek kell lennie „már ma este harcolnia”.

Korábban napvilágra került NATO-elemzések szerint Moszkva – ha akarná – napok alatt megszállhatná a balti államokat és az észak-atlanti erők mindössze fékezhetnék az inváziót.

Sir Richard Shrieff volt európai NATO helyettes főparancsnok szerint akár atomháború is kirobbanhat Oroszországgal. Szerinte Moszkva azzal az okkal támadhatná meg a balti államokat, hogy védelmébe kell vennie az ott élő orosz etnikumot.

A baltikumi oroszok nyelvhasználatának és állampolgári jogainak ügye a három volt szovjet tagállam függetlensége óta heves vitákat szült.

Shireff tábornok szerint a NATO-nak nem szabad gyengének mutatkoznia.

Oroszországban viszont úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a NATO a korábbi szóbeli egyezségeket felrúgva egyre közelebb húzódott határaikhoz, amit fenyegetésnek tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×