Infostart.hu
eur:
393.53
usd:
340.76
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke

Nagy felvásárlásba kezdett az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank ma megkezdte a valutaegységet alkotó országok cégei kölcsönkötvényeinek felvásárlását. A Frankfurtban működő Központi Bank kereken 100 milliárd eurót fordít erre a célra, mert ezáltal is élénkíteni akarja az euró-övezet konjunktúráját.

A részben állami tulajdonban lévő német Commerzbank nyilatkozatban jelentette be, hogy tervbe vette azon eurómilliárdok páncélszekrényekben történő tárolását, amelyeket eddig az Európai Központi Banknál nyitot számláin helyezett el. A Commerzbank szerint tarthatatlan, hogy a Központi Bank –úgynevezett – negatív kamatot kér a nála befektetett összegek után, azaz jelenleg minden ezer euró után az érintett banktól 4 eurót von le.

Az Európai Központi Bank azért vezette be a negatív kamatot, mert ezáltal is a rugalmasabb hitelezési politikára próbálja ösztönözni a magán pénzintézeteket, ugyanis meggyőződése szerint a milliárdok parkoltatása helyett a pénzt alacsony kamatra kellene felkínálni az iparnak, hogy lendületbe hozzák a gazdasági életet. A magán bankok viszont azzal érvelnek, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nincs elegendő igény kölcsönök folyósítására.

A Központi Bank intézkedését az intézmény felügyelő tanácsában résztvevő német nemzeti bank, a Bundesbank elnöke is kifogásolta, csakúgy, mint azt a ma életbe léptetett kezdeményezést, amelynek keretében az euró-övezet országaiban vállalati kötvényeket vásárol a Központi Bank.

Jól értesült források szerint elsősorban közszolgáltatók és autógyárak kötvényei jönnek szóba, de úgy hírlik, hogy az intézkedés közvetve segíti majd a legnagyobb német vegyipari konszernt is a növényvédő-szerek gyártására szakosodott amerikai Monsanto cég átvételében.

A müncheni gazdaságkutató intézet, az IFO elnöke szerint a kötvényfelvásárlással a Központi Bank a fedezetlen állami értékpapírok megvétele után most még veszélyesebb útra tért.

Gazdasági szakértők egy csoportja pedig keresetet nyújtott be a karlsruhei alkotmányvédelmi bírósághoz, azzal a megindoklással, hogy a kötvények beszerzésére szánt összeg a valutaegységet alkotó országok nemzeti bankjaitól származik, ezek pedig a lakosságtól befolyó adókból gazdálkodnak, következésképpen ha az Európai Központi Bank elszámítja magát, annak kizárólagos vesztese az adófizető polgár lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×