Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Egyre feszültebb a helyzet Berlin és Ankara között

Berlin és Ankara kapcsolata egyre feszültebb, miután a német törvényhozás a múlt héten hozott határozatában népirtásnak nevezte az egykori Oszmán Birodalom területén élő örmények tömeges lemészárlását. A berlini törvényhozás elnöke ezek után bejelentette, hogy a parlament megteszi a megfelelő lépéseket tagjainak hatékony védelmére.

Eredetileg az ellenzéki Zöldpárt kezdeményezte a határozatot, amely népirtásként bélyegezte meg a több mint egy millió örmény 100 évvel ezelőtt történt kiirtását az akkori török birodalomban.

A Zöldpárt élén a török származású Cem Özdemir áll, akit a hét végén Recep Erdogan török államfő élesen támadott, és arról beszélt, hogy Özdemir vérét laboratóriumban kellene megvizsgálni a politikus eredetének tisztázásra.

Más török származású képviselőkről azt állította, hogy a Törökországban betiltott kurd párt, a PKK terrorista mesterkedéseit pártfogolják a berlini parlamentben.

Válaszként a kancellár szóvivője tűrhetetlennek nevezte és visszautasította, hogy bárki is a terrorizmus vádjával illessen német törvényhozókat.

A képviselőház elnöke pedig leszögezte, hogy meg fogják tudni védeni a parlamenti tagokat minden fenyegetéssel szemben. Mint Norbert Lammert kifejtette, akik megpróbálnak nyomást gyakorolni bármelyik német képviselőre, jobb ha tudják, hogy akciójukat az egész parlament, sőt a demokrácia ellen irányuló fellépésnek tekintjük.

Nyilatkozatát megelőzően a berlini törvényhozás török származású tagjait ismeretlen személyek telefonon halálosan megfenyegették.

Időközben megszólalt a Németországban élő törökök szervezetének vezetője is, aki szintén tarthatatlannak minősítette Erdogan elnök kijelentéseit, valamint Cavusoglu külügyminiszter azon megállapítását, amely szerint az örményekkel kapcsolatos –úgymond- felelőtlen és alaptalan határozatok semmiképpen sem palástolják Németország sötét történelmét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×