A balfi emléknapon a személyes megemlékezések és a holokauszttal kapcsolatos előadások mellett elhangzott Latorcai Csaba miniszterelnökségi államtitkár-helyettes beszéde, aki a hetven éve történtek példájára utalva szögezte le, hogy "elfogadhatatlan és megengedhetetlen a nemzetek, etnikumok, vallási vagy más közösségek közötti gyűlöletkeltés bármely formája."
 
"Rajtunk áll," - mondta Latorcai Csaba - "hogy közös összefogással jobbra fordítsuk életünket, s ennek jegyében a lehető legtöbb zsinagógát, elhagyott temetőt és más értékes örökséget mentsünk meg az utókor számára."
 
A riporter ezúttal résztvevőként is jelen volt az eseményen. Elmondtam, hogyan került származása miatt az üldözöttek közé apám, Sárközi György költő, regényíró, a népi írók folyóirata: a Válasz szerkesztője, s hogyan halt meg Balfon negyvenhat éves korában, végelgyengülés következtében. Említést tettem arról a bátor ellenálló katonatisztről, Görgey Guidóról is, aki alkalmat teremtett Szerb Antal megszöktetésére, de az író a döntő pillanatban elhatározta, hogy barátai: Halász Gábor és Sárközi György nélkül nem szökik meg. Mindhárman odavesztek.

  Az emléknap záróaktusaként, a balfi hajdani tömegsír helyén felállított emlékműnél, majd a helyi embermentők emlékkövénél, az eseményt szervező 1944-2004 Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szita Szabolcs professzor vezetésével volt koszorúzás, amelyen részt vettek a szép számban ideutazott idős túlélők, valamint a kísérő dokumentum-műsorban szereplő osztrák  és magyar diákok is.