Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
311.35
bux:
152213.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Túlórázásban uniós rekorderek a németek

Az Európai Unió tagállamai közül Németországban túlóráznak a legtöbbet. Egy most közzétett felmérés szerint a német alkalmazottak átlagos heti munkaideje 37,7 óra, de a dolgozók valójában 40 és fél órát töltenek munkahelyükön. A legtöbben még a túlórákért járó fizetéskiegészítésítésről is lemondanak.

A berlini gazdaságkutató intézet szakértője szerint a túlórázás terén az uniós tagállamokban tapasztalható eltérés abból fakad, hogy az egyes országok különböző választ adnak a gazdasági kihívásokra.

Németországban az alkalmazottak munkahelyének védelme igencsak erős, tehát az angolszász világban elterjedt egyszerű felvétel, könnyű felmondás gyakorlatával ellentétben a német dolgozóknak csak igen nyomós esetben lehet felmondani. Következésképpen a cégek a válságos időkben sem tudnak megválni alkalmazottaiktól. Ezért a konjunktúra szárnyalása idején sem vesznek fel új személyeket, hanem a már meglévő gárdával igyekeznek ellátni a megnövekedett feladatokat. Ennek köszönhető a túlórák elharapózása.

Hogy ezekért a dolgozók nem követelik meg a többletfizetést, azt részben az ilyen esetben alkalmazott magasabb adókulcs magyarázza, részben pedig az alkalmazottak alapbeállítottsága, illetve aggodalmuk állásuk esetleges elvesztésétől. Ugyanezen okra vezethető vissza az is, hogy csupán a túlórák töredékét egyenlítik ki szabadidővel.

Kiváltképpen a magasabb beosztásban lévő, alapos képzettséggel rendelkező alkalmazottak túlórái szaporodtak el az ezredforduló óta. A gazdaságkutató intézet szakértője ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a vezető beosztású munkavállalóktól sok esetben szinte elvárja a cégük, hogy ellenszolgáltatás nélkül maradnak akár késő estig is hivatalukban.

Hasonlóképpen problémát jelent az elérhetőség is. A mobiltelefon elterjedésével szinte magától értetődővé vált, hogy az alkalmazottakkal akár szabad idejükben is kapcsolatba léphetnek a munkaadóik és ez a tény a stressz további erősödését vonja maga után. A berlini munkaügyi minisztérium most olyan tervet készít, amelynek célja a stresszhelyzetek korlátozása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden meghallgatta Unger Anna Róza politológust, az ELTE egyetemi docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. A korrupciókutató szerint a hivatal feladata nem szűkíthető egyes ügyek kivizsgálására: fel kell tárnia azt a rendszert is, amely a visszaéléseket lehetővé tette. Unger a demokratikus átmenetek tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzésnek nemcsak igazságtételi, hanem a demokratikus rendszer jövőjét védő szerepe is van. Ugyanakkor óvatosságra intett: a hatéves vezetői ciklus végére nem reális tömegesen jogerős ítéleteket várni, a hivatal sikerét inkább a rendszerszintű feltárás és a megelőzést szolgáló intézményi tudás felépítése alapján kell megítélni. Meghallgatásáról a Portfolio a helyszínről tudósít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×