Az Ifop közvélemény-kutató szerint, ha most lenne Franciaországban az elnökválasztások első fordulója, akkor a szocialisták jelöltje végezne az első helyen 27 százalékkal, a másodikon Nicolas Sarkozy 23,5 százalékkal, harmadik helyre pedig a szélsőjobboldali Marine Le Pen futna be 21,5 százalékkal, mindössze két százalékkal maradva le a jelenlegi államfő mögött.

Egy másik intézet, a CSA által közölt eredmény némileg más számokat mutat: eszerint a szocialista Francois Hollande vezet 29 százalékkal, Sarkozy a második helyen 26 százalékot szerezne, de a harmadik helyezett itt is Marine Le Pen 19 százalékkal.

A fenti számoknál is érdekesebb adat, hogy a TNS Sofres közvélemény-kutató szerint immár a társadalom 31 százaléka ért egyet a Nemzeti Front által felvetett témákkal - ez az intézet szerint az utóbbi tizenkét évben a legmagasabb arány. 2000-ben még mindössze 17 százalékra rúgott azoknak a választóknak az aránya, akik hallgattak erre a pártra, a korábbi rekordot pedig 2002. májusában és decemberében érte el 28, illetve 26 százalékkal.

A TNS Sofres vezetői szerint az adatok azt mutatják, hogy a szélsőjobboldali párt mára a pártpolitikai paletta "normális" szereplőjévé vált, neve többé nem taszítja az embereket, és bár a megkérdezettek 45 százaléka továbbra is nacionalistának és idegengyűlölőnek minősíti, 41 százalékuk a nemzeti értékek iránt elkötelezett, hazafias formációt lát benne. Külön érdekesség és egyben komoly kihívás a baloldal számára, hogy a NF támogatói között kifejezetten magas, 40 százalékos a munkások aránya.

A Nemzeti Front által felvetett témák - például a bevándorlás visszaszorítása vagy a bűnözőkkel szembeni keményebb bírósági fellépés követelése - az elemzők szerint azért is válhattak mára széles körben elfogadottá, mert azoknak egy részét a kormányzó párt is átvette.

Mindez azt jelenti, hogy az egyebek mellett Franciaországnak az eurózónából való kilépését szorgalmazó, sőt előkészítő párt egyre inkább kikerül a politikai karanténból, igaz, mindeközben nem biztos, hogy Marine Le Pennek sikerül összegyűjtenie azt az ötszáz polgármesteri aláírást, amelyre az elnökválasztásokon való elindulásához szüksége van. Az érintett állítása szerint a településvezetők attól félnek, hogy megbélyegzik őket, ha kiderül, kinek adták támogatásukat.