Ma szavaz a görög parlament az államcsőd elkerülésére kidolgozott szigorú pénzügyi csomagról, és Athénben pattanásig feszült a hangulat. A keddi tiltakozásokban 46 ember - többségükben rendőrök - sebesültek meg, és a tüntetők azt ígérték: kordont vonnak a parlament épülete köré, hogy a képviselők ne tudjanak bejutni. Továbbra is tart a kétnapos általános sztrájk, ami azt jelenti, hogy a szigetek között nem jár sok komp, egy sor légijáratot töröltek, és a kórházak csak alapellátást nyújtanak.

A magasabb adókat, az eddig szent tehénként óvott állami szektorban további elbocsátásokat és az állami vagyon kiárusítását előirányzó csomag roppant népszerűtlen. A tüntetőket nem érdekli a görög központi bank elnökének jóslata, hogy az ország "öngyilkosságot" követ el, ha a parlament nemmel szavaz. Õk úgy érzik: a politikusok okozták a bajt, ne az emberekkel fizettessék meg az árát.

Brüsszelben eddig azzal próbálták a takarékossági csomag elfogadására ösztönözni a görög képviselőket, hogy nincs más út arra, hogy elkerüljék az államcsődöt. Kedd este EU-források azonban azt mondták: igenis létezik úgynevezett B terv, amelyen már hetek óta dolgoznak. A terv célja nemcsak az, hogy elkerüljék Görögország fizetésképtelenségét, de az is, hogy az "adósságvírus" ne terjedjen át Portugáliára, Spanyolországra és talán Olaszországra is, emellett pedig, hogy megóvják a görög hiteleik miatt különösen sérülékeny francia és német bankokat. A franciák 40, a németek 25 milliárd eurót veszítenének Görögország bedőlésével.

Többé-kevésbé nyilvános, hogy létezik egy francia terv egy összetett finanszírozási módszerről, amely a víz fölött tarthatja Görögországot, de ez csak a következő három évben visszafizetendő 100 milliárd eurós tartozásra vonatkozik. A tartozás felét 30 éves futamidejű, 5,5 százalékos kamatú kötvénnyé alakítanák át.

Erre jönne még 2,5 százalékos kamat annak függvényében, hogyan teljesít a görög gazdaság. 30 százalékot Athén visszafizetne, az adósság fennmaradó húsz százalékának törlesztésére pedig egy komplex megoldással gyakorlatilag a nagy államok, vagy nemzetközi intézmények vállalnának garanciát. Németország korábban jelezte: ellenzi, hogy kezesként lépjen fel.

Miközben a befektetők általában menekülnek a tönk szélére sodródott országok kockázatos állampapírjaitól, Kína az, amely továbbra is vásárol eurozóna-tartozásokat, sőt jelezte azt is, hogy részesedést szerezne európai cégekből.