Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Sokba kerül a Renault-nak a kamubotrány

Öt vezető beosztású munkatársát bocsátja el vagy váltja le jelenlegi funkciójából a Renault francia autógyártó igazgatótanácsa az év elején kirobbant, és azóta hamisnak bizonyult ipari kémkedési ügy miatt. A történet legnagyobb vesztese Patrick Pelata, a cég kettesszámú vezetője, akinek azt róják fel, hogy önkényesen, az ellenérveket lesöpörve járt el az ügyben.

Szűk egy hónapot kellett várni, hogy fejek hulljanak a Renault-nál nagy vihart kavart, sokak szerint a cég történetének egyik legszégyenletesebb eseménye miatt. A társaság vezetése ugyanis mindenféle bizonyíték nélkül januárban elbocsátotta az elektromos-autó programjának három kulcsfiguráját, mert megalapozottnak látta azokat a vádakat, melyek szerint második generációs, szabadalmi joggal még nem védett elektromos motor és akkumulátor terveket adtak el külső megrendelőknek.

Időközben aztán kiderült, hogy a történet teljes egészében hazugság volt, melyet a Renault biztonsági szolgálatának egyik vezetője talált ki, akit azóta már elbocsátottak a cégtől. Hétfőn az igazgatótanács végleg pontot kívánt tenni az ügyre, és mivel úgy vélték, hogy a belső nyomozást felügyelő Patrick Pelata általános igazgató a vállalat szabályait is megszegte, elfogadták hát az egy hónappal korábban egyszer már elutasított lemondását.

Rajta kívül még négy ember bukik bele a történetbe. A biztonsági szolgálat igazgatójának és egyik munkatársának azért mondanak fel, mert nem ellenőrizték kellőképpen a feljelentő állításait, de távozni kell a cég jogi igazgatójának és a vállalat főtitkárának is, ez utóbbinak azért, mert nem jelezte, hogy az eljárás nem felelt meg az előírásoknak, holott ez a feladatai közé tartozott.

Helyén marad viszont a Renault elnök-vezérigazgatója, az igazgatótanács tagjai ugyanis úgy vélik, hogy Carlos Ghosn-t csak kétszer, az ügy legelején és a végén tájékoztatták a részletekről, így a meghozott döntések miatt nem tehető felelőssé.

A történeten egyébként - az erkölcsi káron túl - a részben állami tulajdonú Renault számítások szerint mintegy 11 millió eurót, mai árfolyamon közel három milliárd forintot bukik majd. Az eddig megjelent hírek szerint az ártatlanul meghurcolt és kirúgott három káderének eddig közel 800 ezer eurót fizetett ki végkielégítés címen, de további 1,4 milliót az indokolatlan elbocsátások miatt kell majd kiutalniuk.

A fentiek mellett az okozott erkölcsi kárért a bíróság összesen mintegy kilenc millió eurós jóvátételt ítélhet meg az érintetteknek. Az ügy hozadékához tartozik, hogy a Renault visszavette a marketingosztály másfél éve szintén koholt vádak alapján menesztett egyik vezetőjét is, neki az elszenvedett meghurcolások miatt 300 ezer eurós kártérítést fizetett ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×