Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
310.25
bux:
151797.26
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
A Jupiter bolygó Európa nevű holdja.
Nyitókép: Unsplash

Akár élettel is „megfertőzhette” a Föld a Jupiter egyik holdját

A kutatók úgy becslik, hogy akár már nyolcszáz trilliárd részecske is eljuthatott a Földről az Europára, és egyes feltételezések szerint akár élet is kerülhetett ilyen módon a holdra.

A pánspermia elméletének egyik változata szerint nem csak az élet kialakulásához szükséges szerves anyagok, hanem akár élő organizmusok is átszelhetik a világegyetemet, és egyesek úgy vélik, akár a mi bolygónkra is így került egykoron az élet, habár egyelőre erre a hipotézisre nincs bizonyíték – írja az IFLScience cikke nyomán a hvg.hu.

Valami hasonlóval próbálkozott Zaza Osmanov, a grúziai Tbiliszi Szabadegyetem tudósa is, aki egy érdekes elmélettel állt elő: fordítva kezdett el gondolkodni, és megpróbálta kiszámítani, hogy mennyi port és baktériumot küldhetett a Föld a Naprendszerbe, és mennyi mehetett ebből a Jupiter holdja, az Europa felé.

A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Föld légkörében nagy magasságban lévő porszemcsék kozmikus porrészecskékkel ütközve szökési sebességre gyorsulhatnak, megkezdve útjukat a világűrön keresztül.

A mostani tanulmány erre az észlelésre alapoz, és felteszi a kérdést, hogy ha ez így van, akkor a Föld „megfertőzhetett-e” élettel más égitesteket.

Mivel a földi élet legalább 3,55 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, így nagyjából ennyi ideje bocsáthatja azt ki magából az azt tartalmazó részecskéket a bolygó. A kutató azért is az Europa holdat vette figyelembe, mert a tudósok úgy vélik, élet rejtőzhet a vastag jégpáncél alatt lévő óceánban.

Zaza Osmanov akkora porszemcsékre igyekezett korlátozni a számításait, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy baktériumokat hordozhassanak, és olyan ütközésekre, amelyek nem eredményezik a baktériumok pusztulását. Ezután megpróbálta megbecsülni a Földet elhagyó por mennyiségét, valamint azt, hogy ebből mennyi juthat el a Jupiterig, és hullhat végül a holdjára.

Az International Journal of Astrobiology című tudományos lapban publikált tanulmány szerint akár 300-800 trilliárd ilyen részecske is eljuthatott az Europa felszínére. A kutató úgy véli, ha a biokémiai feltételek adottak voltak a földi élet befogadására, az minden bizonnyal jelen van az égitesten. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ennek bizonyítása újabb vizsgálatokat igényel, ám nem vethető el a gondolat, hogy ha van is élet az Europa felszíne alatti óceánban, akkor az a Földről származik.

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Erősödéssel várja az MNB döntését a forint

Erősödéssel várja az MNB döntését a forint

Nincs nagy mozgás kedden a forint árfolyamában, így a magyar fizetőeszközt délelőtt a dollárral szemben a 310-311-es, míg az euró ellenében a 362-363-as szintek környékén jegyezték. A befektetők ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) délutáni kamatdöntésére, az iráni fejleményekre és az amerikai kötvénypiaci aggodalom alakulására figyelnek. Eközben az amerikai dollár gyengélkedik a főbb devizákkal szemben, miközben a befektetők az Irán elleni szankciók szigorítását, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok mérséklésére tett legújabb lépéseket elemzik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×