Infostart.hu
eur:
368.01
usd:
328.34
bux:
141146.84
2026. október 5. hétfő Aurél
Young woman laying in bed and using smart phone.
Nyitókép: Maria Korneeva/Getty Images

Mégsem olyan káros elalvás előtt telefonozni?

Egy friss kutatás szerint még sincs olyan rossz hatással az emberi szervezetre, ha lefekvés előtt még használjuk kicsit a telefont vagy a táblagépet.

Gyakran hallani, olvasni róla, hogy nem lenne szabad lefekvés előtt telefont, táblagépet használni, digitális képernyőt nézni. Egy friss kutatás szerint viszont a felnőttek éjszakai képernyőhasználata mégsem lehet olyan káros, mint korábban sejtették – írja a Sleep Health tudományos folyóirat cikke alapján a hvg.hu.

A kutatók több mint 1000 kanadai felnőtt lefekvés előtti, önbevalláson alapuló képernyőhasználati szokásait és alvási egészségét vizsgálták.

Az önkéntesek több mint 80 százaléka azt nyilatkozta, hogy az elmúlt hónapban használt képernyőt lefekvés előtt, és 50 százalékuk ráadásul minden este így tett.

Ennek alapján a kutatók három csoportba sorolták esti képernyőhasználati szokásaik szerint az embereket:

  • akik alkalmilag, kevesebb mint heti egyszer,
  • akik mérsékelten, azaz heti négy-öt alkalommal,
  • és akik rendszeresen, hetente ötször vagy többször nyomkodják ilyenkor az eszközeiket.

A tudósok több faktort is figyelembe vettek, többek között a nemet, életkort, jövedelmet, és mindezek mellett

az alkalmi és a rendszeres képernyőhasználók is arról számoltak be, hogy remekül szoktak aludni, tehát hatalmas különbség nem volt kimutatható.

Azt persze megállapították, hogy az alkalmi lefekvés előtti képernyőhasználók alvási rendszeressége és minősége volt a legjobb, míg a lefekvés előtt rendszeresen valamilyen eszközt nyomkodók körében volt a legjobb az elalvás időzítése és nappali éberség is. Meglepő volt viszont, hogy a mérsékelt csoport számolt be a legrosszabb alvási egészségről.

Az eredményekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy azok önbevalláson, és nem laboratóriumi teszteken alapulnak, ráadásul ellentmondanak a korábbi tanulmányok megállapításainak, így valószínűleg a téma további kutatásokat igényel majd.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×