Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash.com

Áder János: várhatóan két részre fog szakadni az ország

Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges, ennek megteremtése pedig közösségi forrásokat igényel - jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.

A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni.

Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.

Áder János kifejtette,

várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét.

Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.

Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: "míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni". Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van.

A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, "visszavizenyősíteni" a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett.

Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon is egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma-orientált vízgazdálkodás - mondta.

A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására.

Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt - ahogy minden gát után - a folyó "hordalékéhes" lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész.

A szakember szerint

az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.

Áder János rámutatott, a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez.

Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×