Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Unsplash.com

Áder János: várhatóan két részre fog szakadni az ország

Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges, ennek megteremtése pedig közösségi forrásokat igényel - jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.

A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni.

Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.

Áder János kifejtette,

várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét.

Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.

Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: "míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni". Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van.

A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, "visszavizenyősíteni" a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett.

Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon is egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma-orientált vízgazdálkodás - mondta.

A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására.

Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt - ahogy minden gát után - a folyó "hordalékéhes" lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész.

A szakember szerint

az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.

Áder János rámutatott, a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez.

Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×