Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

A Chrome bekapcsolja ezt a funkciót, akár akarjuk, akár nem

A Google böngészője, a Chrome mostantól akkor is a biztonságos https-protokoll segítségével próbál megnyitni egy weboldalt, ha azt egyébként a http-vel kellene megtennie.

Évek óta dolgozik már azon a Google, hogy a Chrome böngészőt használók számára biztonságossá tegye az internetezést - írja a HVG. Ennek egyik fontos eleme, hogy a böngésző a jóval biztonságosabb https-protokollon át forszírozza a webhelyek megnyitását a kevésbé biztonságos http-protokoll helyett.

A kettő között az a különbség, hogy az előbbi a böngésző és a kiszolgáló közti adatfolyamot a (TLS/SSL) titkosítással látja el ahelyett, hogy egyszerű szövegként járna oda-vissza az információ. Ennek köszönhetően

a hackerek sem tudnak hozzáférni az adatokhoz olyan könnyen, mint amilyen könnyen bele tudnának hallgatni a http-protokollon keresztül áramló adatfolyamba.

A Google most radikális lépést tett annak érdekében, hogy a böngészés biztonságos legyen a Chrome-ban, a vállalat szoftvere ugyanis innentől kezdve mindenkinél https-re cseréli a http-protokollt. A tech-vállalat megjegyezte, hogy korábban a böngészők gyakran küldtek http-kérelmet olyan weboldalaknak, amelyek egyébként támogatták a https-t. A Google ennek veszi most elejét, a végső cél ugyanis, hogy minden webhely áttérjen a https-protokollra. Ám amíg ez nem történik meg, a böngészőknek kell olyan megoldásokat alkalmazniuk, amelyekkel kikényszeríthető a biztonságosabb protokoll használata.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×